| dbo:abstract
|
- A Corde della mia chitarra (magyarul: A gitárom húrjai) egy dal, amely az Olaszországot képviselte az 1957-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A dalt Nunzio Gallo adta elő olasz nyelven. A dal öt perc kilenc másodpercével a verseny történetének leghosszabb dala. A rekordot valószínűleg már senki sem fogja megdönteni, mert a jelenlegi szabályok szerint a részt vevő dalok legfeljebb három percesek lehetnek. A dal a sanremói dalfesztiválon nyerte el az indulás jogát. A március 3-án rendezett döntőben a fellépési sorrendben negyedikként adták elő, a brit Patricia Bredin All című dala után és az osztrák Bob Martin Wohin, kleines Pony? című dala előtt. A szavazás során hét pontot szerzett, ami a hatodik helyet érte a tízfős mezőnyben. A dal a francia sanzonok stílusában íródott, melyben az énekes a vegyes érzéseiről beszél korábbi kedvese láttán, és rájön, hogy hogy már nem érdekli őt. Arra kéri gitárja húrjait, hogy játszanak neki egyedül, mivel már nem érdekli többé a zene. (hu)
- A Corde della mia chitarra (magyarul: A gitárom húrjai) egy dal, amely az Olaszországot képviselte az 1957-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A dalt Nunzio Gallo adta elő olasz nyelven. A dal öt perc kilenc másodpercével a verseny történetének leghosszabb dala. A rekordot valószínűleg már senki sem fogja megdönteni, mert a jelenlegi szabályok szerint a részt vevő dalok legfeljebb három percesek lehetnek. A dal a sanremói dalfesztiválon nyerte el az indulás jogát. A március 3-án rendezett döntőben a fellépési sorrendben negyedikként adták elő, a brit Patricia Bredin All című dala után és az osztrák Bob Martin Wohin, kleines Pony? című dala előtt. A szavazás során hét pontot szerzett, ami a hatodik helyet érte a tízfős mezőnyben. A dal a francia sanzonok stílusában íródott, melyben az énekes a vegyes érzéseiről beszél korábbi kedvese láttán, és rájön, hogy hogy már nem érdekli őt. Arra kéri gitárja húrjait, hogy játszanak neki egyedül, mivel már nem érdekli többé a zene. (hu)
|
