| dbo:abstract
|
- A Cordyceps a tömlősgombák törzsébe tartozó nemzetség, amelynek több mint 400 azonosított faján kívül még számos faja vár a felfedezésre és a beazonosításra. Minden egyes Cordiceps faj élősködő, amelyek elsősorban rovarok és más élőlények testéből táplálkoznak, míg egyes fajaik más gombafajok termőtestének tápanyagait élik fel. E nem legjobban megismert fajtája a Cordyceps sinensis, amelyet Tibetben a 15. században jegyeztek fel először. Nepálban yarsha gumba néven ismerik. A latin etimológia szerint a cord ütőt, míg a ceps kifejezés fejet jelent, miközben a sinensis kifejezés a kínai, Kínából származó dolgokat jelöli. A Cordyceps sinensist leginkább hernyókon élősködő gombafajként tartjuk számon. A távolkeleti orvoslásban, akár a hagyományos kínai gyógyászatot, akár a hagyományos tibeti orvoslást vesszük alapul, mindkettőben gyógyhatást tulajdonítanak e gombafajnak. Mikor egy Cordyceps gomba megtámad egy gazdatestet, a gomba gombafonalai behatolnak a test szöveteibe, miközben a hengeres egy szálból, vagy elágazva akár több szálból bonyolultabb formában felépülő termőtest kifejlődik. A termőtest (ascocarp) végén kifejlődik a feltehetően fertőző spórákat tartalmazó spóratok, amely felhasadása után nagy mennyiségű spórát juttat a levegőbe. Néhány Cordyceps faj képes a rovarok viselkedését befolyásolva megtelepedni azok testén, amíg az el nem pusztul. Ezzel biztosítja saját maga számára az élősködő a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat és a gombaspórák maximális terjesztését. Több jel is arra mutat, hogy már 48 millió évvel ezelőtt is képesek voltak ezek a gombák befolyásolni a gazdatestük viselkedését. E nyomokat több millió éves fosszíliákon sikerült fellelniük a kutatóknak. A nem tagjai világszerte elterjedtek, de különösen a trópusi párás éghajlaton váltak igazán gyakorivá, elsősorban Kína, Thaiföld, Nepál, Japán, Korea, Vietnam trópusi vidékein, főleg ott, ahol a párás forróság kedvező élettani környezetet biztosít számukra. (hu)
- A Cordyceps a tömlősgombák törzsébe tartozó nemzetség, amelynek több mint 400 azonosított faján kívül még számos faja vár a felfedezésre és a beazonosításra. Minden egyes Cordiceps faj élősködő, amelyek elsősorban rovarok és más élőlények testéből táplálkoznak, míg egyes fajaik más gombafajok termőtestének tápanyagait élik fel. E nem legjobban megismert fajtája a Cordyceps sinensis, amelyet Tibetben a 15. században jegyeztek fel először. Nepálban yarsha gumba néven ismerik. A latin etimológia szerint a cord ütőt, míg a ceps kifejezés fejet jelent, miközben a sinensis kifejezés a kínai, Kínából származó dolgokat jelöli. A Cordyceps sinensist leginkább hernyókon élősködő gombafajként tartjuk számon. A távolkeleti orvoslásban, akár a hagyományos kínai gyógyászatot, akár a hagyományos tibeti orvoslást vesszük alapul, mindkettőben gyógyhatást tulajdonítanak e gombafajnak. Mikor egy Cordyceps gomba megtámad egy gazdatestet, a gomba gombafonalai behatolnak a test szöveteibe, miközben a hengeres egy szálból, vagy elágazva akár több szálból bonyolultabb formában felépülő termőtest kifejlődik. A termőtest (ascocarp) végén kifejlődik a feltehetően fertőző spórákat tartalmazó spóratok, amely felhasadása után nagy mennyiségű spórát juttat a levegőbe. Néhány Cordyceps faj képes a rovarok viselkedését befolyásolva megtelepedni azok testén, amíg az el nem pusztul. Ezzel biztosítja saját maga számára az élősködő a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat és a gombaspórák maximális terjesztését. Több jel is arra mutat, hogy már 48 millió évvel ezelőtt is képesek voltak ezek a gombák befolyásolni a gazdatestük viselkedését. E nyomokat több millió éves fosszíliákon sikerült fellelniük a kutatóknak. A nem tagjai világszerte elterjedtek, de különösen a trópusi párás éghajlaton váltak igazán gyakorivá, elsősorban Kína, Thaiföld, Nepál, Japán, Korea, Vietnam trópusi vidékein, főleg ott, ahol a párás forróság kedvező élettani környezetet biztosít számukra. (hu)
|
