Property Value
dbo:abstract
  • A glosszátorok korától Corpus iuris civilis néven ismert a római jog első kodifikált gyűjteménye, az ezt alkotó könyvek anyaga azonban először csak 1583-ban, Genfben, a francia humanista jogtudós, Dionysius Gothofredus kiadásában jelentek meg e közös cím alatt, a kifejezés pedig csak ezt követően vált a törvénymű bevett megjelölésévé. A mű a római jog legfontosabb forrása, jelentősége hatalmasnak tekinthető. A művön keresztül lehet a legnagyobb rálátást kapni a megelőző korok római jogára, mivel kevés más jogi forrás maradt fenn. A római jog kodifikációját I. Iustinianus bizánci császár rendelte el, hogy a jogtudományt is legfőbb céljának, a Római Birodalom újraegyesítésének a szolgálatába állítsa. Célja volt még, hogy a római jog három évszázaddal korábbi aranykorát visszaállítsa, olyan jogot alkotva, amit birodalmában is alkalmazni lehet. Ennek része volt a Codex Theodosianus korszerűsítése is. A római jog kodifikálása során a császár a Bizánci Birodalom két fő jogi iskolájának, a bejrúti- és a konstantinápolyi iskolák eredményeire támaszkodott. A iustinianusi kodifikáció első könyve, a Codex Iustinianus 529-ben, második könyve, a Digesta (seu Pandectae) 533-ban, harmadik könyve, az Institutiones seu Elementa szintén 533-ban, az utolsó könyv, a Codex Iustinianus repetitae praelectionis 534-ben lépett hatályba. E latinul írott könyvek elkészülte után számos, döntően görög nyelvű császári rendelet (constitutio) született, e rendeletek többsége Iustinianustól származik, magángyűjteményük, a Novellae (ti. constitutiones) a Corpus iuris civilis utolsó része. (hu)
  • A glosszátorok korától Corpus iuris civilis néven ismert a római jog első kodifikált gyűjteménye, az ezt alkotó könyvek anyaga azonban először csak 1583-ban, Genfben, a francia humanista jogtudós, Dionysius Gothofredus kiadásában jelentek meg e közös cím alatt, a kifejezés pedig csak ezt követően vált a törvénymű bevett megjelölésévé. A mű a római jog legfontosabb forrása, jelentősége hatalmasnak tekinthető. A művön keresztül lehet a legnagyobb rálátást kapni a megelőző korok római jogára, mivel kevés más jogi forrás maradt fenn. A római jog kodifikációját I. Iustinianus bizánci császár rendelte el, hogy a jogtudományt is legfőbb céljának, a Római Birodalom újraegyesítésének a szolgálatába állítsa. Célja volt még, hogy a római jog három évszázaddal korábbi aranykorát visszaállítsa, olyan jogot alkotva, amit birodalmában is alkalmazni lehet. Ennek része volt a Codex Theodosianus korszerűsítése is. A római jog kodifikálása során a császár a Bizánci Birodalom két fő jogi iskolájának, a bejrúti- és a konstantinápolyi iskolák eredményeire támaszkodott. A iustinianusi kodifikáció első könyve, a Codex Iustinianus 529-ben, második könyve, a Digesta (seu Pandectae) 533-ban, harmadik könyve, az Institutiones seu Elementa szintén 533-ban, az utolsó könyv, a Codex Iustinianus repetitae praelectionis 534-ben lépett hatályba. E latinul írott könyvek elkészülte után számos, döntően görög nyelvű császári rendelet (constitutio) született, e rendeletek többsége Iustinianustól származik, magángyűjteményük, a Novellae (ti. constitutiones) a Corpus iuris civilis utolsó része. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 47289 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 11097 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23760012 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Földi András és Hamza Gábor (hu)
  • James Hadley (hu)
  • Szabó Béla (hu)
  • Földi András és Hamza Gábor (hu)
  • James Hadley (hu)
  • Szabó Béla (hu)
prop-hu:date
  • 2018 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Corpus Iuris Civilis 02.jpg (hu)
  • Corpus Iuris Civilis 02.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • CORPUS IURIS CIVILIS ROMANI (hu)
  • CORPUS IURIS CIVILIS ROMANI (hu)
prop-hu:képméret
  • 220 (xsd:integer)
prop-hu:külsőHivatkozás
prop-hu:megírásánakIdőpontja
  • 529 (xsd:integer)
prop-hu:műfaj
  • jogszabálygyűjtemény (hu)
  • jogszabálygyűjtemény (hu)
prop-hu:nyelv
  • latin (hu)
  • latin (hu)
prop-hu:név
  • Corpus Iuris Civilis (hu)
  • Corpus Iuris Civilis (hu)
prop-hu:pages
  • 99 (xsd:integer)
  • 192 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
  • Bíbor Kiadó (hu)
  • D. Appleton And Company (hu)
  • Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
  • Bíbor Kiadó (hu)
  • D. Appleton And Company (hu)
prop-hu:részei
  • 4 (xsd:integer)
prop-hu:title
  • A római jog története és institúciói (hu)
  • Introduction To Roman Law (hu)
  • Dionysius Gothofredus magyar hallgatói Strasbourgban (hu)
  • A római jog története és institúciói (hu)
  • Introduction To Roman Law (hu)
  • Dionysius Gothofredus magyar hallgatói Strasbourgban (hu)
prop-hu:témakör
  • a római jog gyűjteménye (hu)
  • a római jog gyűjteménye (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1902 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2010 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Corpus Iuris Civilis (hu)
  • Corpus Iuris Civilis (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:munkái of
is foaf:primaryTopic of