| dbo:abstract
|
- A csalánkiütés (latinul urticaria) emlősökben illetőleg az emberben kialakuló vérsavógyülem (ödéma). Az egyik az allergiát kísérő bőrjelenségeknek. Viszkető, égető, fehér- vagy rózsaszínű, kölesnyi-ujjpercnyi, feszes és lapos felszínű kiemelkedések (csalángöbök), melyeket piros, bővérű udvar vesz körül. Hirtelen keletkeznek és gyorsan, percek alatt vagy legfeljebb 1—2 óra alatt eltűnnek. Külső behatások után, például a csalán érintése, szúnyog, poloska csípése után normális bőrön rendszerint csupán kevés csalángöb képződik. Nagy a gócok száma, ha a csalánkiütés túlérzékeny bőrön jelentkezik. Ebben az esetben gyakori az újrajelentkezés, valahányszor a bőr annak az anyagnak (gyógyszernek, , anyagcsereterméknek) vagy külső fizikai behatásnak (melegnek, hidegnek, erőművi ingerlésnek) hatása alá kerül, amellyel szemben túlérzékeny. A csalánkiütés bőrelváltozása tulajdonképpen gyorsan múló gyulladás; utóbbinak székhelye a közönséges csalánkiütésnél az irha. Az ú. n. óriás csalánkiütésnél a bőr alatti kötőszövet is meglobosodik, savós izzadmánnyal ivódik át és ettől tyúktojásnyi és még nagyobb dudorok keletkeznek. A csalánkiütést a nyálkahártyák hasonló természetű elváltozásai kísérhetik; leggyakoribb a száj, az orr és a torok csalánkiütése. A hangrés csalánfoltszerű megduzzadása fulladást okozhat. A háziállatok közül a lovaknál illetve a kutyáknál fordul elő. Kutyáknál a fejen vizenyős duzzanatok jöhetnek létre (ú.n. vízilófej). lovaknál az okozója általában allergén anyagok beszippantása. Embereknél az allergiás tünetek többféle okból jöhetnek létre, így pl. bizonyos tápanyagok illetve gyógyszerek iráni érzékenység. (hu)
- A csalánkiütés (latinul urticaria) emlősökben illetőleg az emberben kialakuló vérsavógyülem (ödéma). Az egyik az allergiát kísérő bőrjelenségeknek. Viszkető, égető, fehér- vagy rózsaszínű, kölesnyi-ujjpercnyi, feszes és lapos felszínű kiemelkedések (csalángöbök), melyeket piros, bővérű udvar vesz körül. Hirtelen keletkeznek és gyorsan, percek alatt vagy legfeljebb 1—2 óra alatt eltűnnek. Külső behatások után, például a csalán érintése, szúnyog, poloska csípése után normális bőrön rendszerint csupán kevés csalángöb képződik. Nagy a gócok száma, ha a csalánkiütés túlérzékeny bőrön jelentkezik. Ebben az esetben gyakori az újrajelentkezés, valahányszor a bőr annak az anyagnak (gyógyszernek, , anyagcsereterméknek) vagy külső fizikai behatásnak (melegnek, hidegnek, erőművi ingerlésnek) hatása alá kerül, amellyel szemben túlérzékeny. A csalánkiütés bőrelváltozása tulajdonképpen gyorsan múló gyulladás; utóbbinak székhelye a közönséges csalánkiütésnél az irha. Az ú. n. óriás csalánkiütésnél a bőr alatti kötőszövet is meglobosodik, savós izzadmánnyal ivódik át és ettől tyúktojásnyi és még nagyobb dudorok keletkeznek. A csalánkiütést a nyálkahártyák hasonló természetű elváltozásai kísérhetik; leggyakoribb a száj, az orr és a torok csalánkiütése. A hangrés csalánfoltszerű megduzzadása fulladást okozhat. A háziállatok közül a lovaknál illetve a kutyáknál fordul elő. Kutyáknál a fejen vizenyős duzzanatok jöhetnek létre (ú.n. vízilófej). lovaknál az okozója általában allergén anyagok beszippantása. Embereknél az allergiás tünetek többféle okból jöhetnek létre, így pl. bizonyos tápanyagok illetve gyógyszerek iráni érzékenység. (hu)
|
| prop-hu:text
|
- A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. (hu)
- Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. (hu)
- A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. (hu)
- Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. (hu)
|
