| dbo:abstract
|
- A csedzsu-szigeti (jeju-szigeti) búvárnők (hangul: 해녀, henjo, handzsa: 海女, RR: haenyeo; „tengeri nők”) egy régi tradíciót ápoló nők csoportja Dél-Koreában. A búvárnők légzőfelszerelés nélkül, szemüvegben és búvártalppal merülnek le akár 20 méter mélyre is, hogy kézzel tenger gyümölcseit gyűjtsenek. A Csedzsu (Jeju)-szigeten hagyományosan a nők tartották el a családot búvárkodással, szemben a Koreában domináns elvárásaival. A henjók (haenyók) akár két percig is víz alatt tudnak maradni és egy nap akár százszor is lemerülnek. A 21. században a henjók (haenyók) száma drasztikusan csökkent, 84%-uk 60 év fölötti. A tradíció megőrzése érdekében az állam is támogatja ezt a foglalkozást. 2014 márciusában Dél-Korea megtette az első lépéseket, hogy a csedzsui búvárnők tradíciója felkerülhessen az UNESCO szellemi örökségi listájára, azt remélve, hogy a nemzetközi elismerés segíthet megőrizni a kihalóban lévő hagyományt. 2016-ban az UNESCO felvette a búvárnők kultúráját a listára. (hu)
- A csedzsu-szigeti (jeju-szigeti) búvárnők (hangul: 해녀, henjo, handzsa: 海女, RR: haenyeo; „tengeri nők”) egy régi tradíciót ápoló nők csoportja Dél-Koreában. A búvárnők légzőfelszerelés nélkül, szemüvegben és búvártalppal merülnek le akár 20 méter mélyre is, hogy kézzel tenger gyümölcseit gyűjtsenek. A Csedzsu (Jeju)-szigeten hagyományosan a nők tartották el a családot búvárkodással, szemben a Koreában domináns elvárásaival. A henjók (haenyók) akár két percig is víz alatt tudnak maradni és egy nap akár százszor is lemerülnek. A 21. században a henjók (haenyók) száma drasztikusan csökkent, 84%-uk 60 év fölötti. A tradíció megőrzése érdekében az állam is támogatja ezt a foglalkozást. 2014 márciusában Dél-Korea megtette az első lépéseket, hogy a csedzsui búvárnők tradíciója felkerülhessen az UNESCO szellemi örökségi listájára, azt remélve, hogy a nemzetközi elismerés segíthet megőrizni a kihalóban lévő hagyományt. 2016-ban az UNESCO felvette a búvárnők kultúráját a listára. (hu)
|
