| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A csegely (a szó töve feltehetőleg a ’szeglet’, ’csücsök’ jelentésű cseg szó; németül: Klippe) a szögletes fémpénz megnevezése (szemben a kerek érmével). A csegely legtöbbször négyzet, téglalap vagy trapéz alakú, de előfordulnak sokszögletű és szabálytalan darabok is. Legtöbbször aranyból vagy ezüstből készültek a forgalmi pénzek verőtöveivel. Többségük ajándékozásra szánt veret vagy , de lehet szükségpénz is. Az első cseglyek valószínűleg szükségpénzként kerültek forgalomba, a lapkákat idő hiányában ollóval vágták ki a fémlemezből – olykor a házi ezüstneműből. Verésük a XVII. században volt a legjellemzőbb. A magyar pénztörténetből nevezetesek I. Apafi Mihály ötvenszeres és százszoros aranyforintjai, melyek nem forgalmi célra, hanem ajándéknak készültek. (hu)
- A csegely (a szó töve feltehetőleg a ’szeglet’, ’csücsök’ jelentésű cseg szó; németül: Klippe) a szögletes fémpénz megnevezése (szemben a kerek érmével). A csegely legtöbbször négyzet, téglalap vagy trapéz alakú, de előfordulnak sokszögletű és szabálytalan darabok is. Legtöbbször aranyból vagy ezüstből készültek a forgalmi pénzek verőtöveivel. Többségük ajándékozásra szánt veret vagy , de lehet szükségpénz is. Az első cseglyek valószínűleg szükségpénzként kerültek forgalomba, a lapkákat idő hiányában ollóval vágták ki a fémlemezből – olykor a házi ezüstneműből. Verésük a XVII. században volt a legjellemzőbb. A magyar pénztörténetből nevezetesek I. Apafi Mihály ötvenszeres és százszoros aranyforintjai, melyek nem forgalmi célra, hanem ajándéknak készültek. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 1082 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A csegely (a szó töve feltehetőleg a ’szeglet’, ’csücsök’ jelentésű cseg szó; németül: Klippe) a szögletes fémpénz megnevezése (szemben a kerek érmével). A csegely legtöbbször négyzet, téglalap vagy trapéz alakú, de előfordulnak sokszögletű és szabálytalan darabok is. Legtöbbször aranyból vagy ezüstből készültek a forgalmi pénzek verőtöveivel. Többségük ajándékozásra szánt veret vagy , de lehet szükségpénz is. Az első cseglyek valószínűleg szükségpénzként kerültek forgalomba, a lapkákat idő hiányában ollóval vágták ki a fémlemezből – olykor a házi ezüstneműből. Verésük a XVII. században volt a legjellemzőbb. A magyar pénztörténetből nevezetesek I. Apafi Mihály ötvenszeres és százszoros aranyforintjai, melyek nem forgalmi célra, hanem ajándéknak készültek. (hu)
- A csegely (a szó töve feltehetőleg a ’szeglet’, ’csücsök’ jelentésű cseg szó; németül: Klippe) a szögletes fémpénz megnevezése (szemben a kerek érmével). A csegely legtöbbször négyzet, téglalap vagy trapéz alakú, de előfordulnak sokszögletű és szabálytalan darabok is. Legtöbbször aranyból vagy ezüstből készültek a forgalmi pénzek verőtöveivel. Többségük ajándékozásra szánt veret vagy , de lehet szükségpénz is. Az első cseglyek valószínűleg szükségpénzként kerültek forgalomba, a lapkákat idő hiányában ollóval vágták ki a fémlemezből – olykor a házi ezüstneműből. Verésük a XVII. században volt a legjellemzőbb. A magyar pénztörténetből nevezetesek I. Apafi Mihály ötvenszeres és százszoros aranyforintjai, melyek nem forgalmi célra, hanem ajándéknak készültek. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Csegely (numizmatika) (hu)
- Csegely (numizmatika) (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
