| dbo:abstract
|
- Csehország Alkotmánya (csehül Ústava České republiky) a Cseh Köztársaság alaptörvénye. A hatályos alkotmányt 1992. december 16-án fogadta el a . 1993. január 1-jén lépett hatályba, lecserélve az , illetve az 1968/143-as alkotmányerejű törvényt. Ezzel egyidejűleg került sor jogi értelemben Csehszlovákia békés felbomlására: megszületett Csehország és Szlovákia. Az Alkotmány olyan alkotmányerejű törvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a (vagy a kisbetűs alkotmányt). Az (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokról rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket. Az Alkotmány preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról , az elnökről és az (illetve az ). Rövidebb fejezetek szólnak a , a Cseh Nemzeti Bankról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják. 2013 áprilisáig a cseh Alkotmányt nyolcszor módosították. A legfontosabb módosítás a 2001-es 395. törvény volt (az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi kereteiről), és a 2011-es 71. törvény, amely 2012 októberében lépett hatályba és a köztársasági elnök szólt. (hu)
- Csehország Alkotmánya (csehül Ústava České republiky) a Cseh Köztársaság alaptörvénye. A hatályos alkotmányt 1992. december 16-án fogadta el a . 1993. január 1-jén lépett hatályba, lecserélve az , illetve az 1968/143-as alkotmányerejű törvényt. Ezzel egyidejűleg került sor jogi értelemben Csehszlovákia békés felbomlására: megszületett Csehország és Szlovákia. Az Alkotmány olyan alkotmányerejű törvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a (vagy a kisbetűs alkotmányt). Az (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokról rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket. Az Alkotmány preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról , az elnökről és az (illetve az ). Rövidebb fejezetek szólnak a , a Cseh Nemzeti Bankról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják. 2013 áprilisáig a cseh Alkotmányt nyolcszor módosították. A legfontosabb módosítás a 2001-es 395. törvény volt (az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi kereteiről), és a 2011-es 71. törvény, amely 2012 októberében lépett hatályba és a köztársasági elnök szólt. (hu)
|
