| dbo:abstract
|
- Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (röviden CSMTIMT, másképp Masaryk Akadémia) tudományos és művelődési intézmény a két világháború közti Csehszlovákiában. 1931–1945 között működött pozsonyi székhellyel. Tomáš Garrigue Masaryk köztársasági elnök 1930-ban 1 millió koronás adománnyal támogatta egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlését 1931. november 8-án tartották. Három szakosztálya működött: a tudományos, az irodalmi és a művészeti. Tagságának nagy része aktivista szellemiségű volt, így a társaság a kezdetektől fogva politikai viták kereszttüzébe került. A Szlovákiai Magyar Tudományos Akadémia szerepét kívánta betölteni, ez azonban elmaradt a várakozásoktól. A tudományos szakosztály tagságénak nagy része nem rendelkezett megfelelő tudományos képesítéssel. Jelentősebbnek mondható az irodalmi és művészeti tevékenység: képzőművészeti kiállítások szervezése, írók és művészek anyagi támogatása, publikációk megjelentetése. Folyóiratai voltak a (1933–1935) és a képzőművészeti szakosztály kiadásában a (1933–1938). Az első bécsi döntést követően tagságának kis része maradt Szlovenszkóban. Irányítását egy intézőbizottság vette át, amelynek meghatározó egyénisége Duka Zólyomi Norbert volt. A Szlovák Köztársaság kikiáltását követően szigorú ellenőrzés alá vonták és kormánybiztost neveztek ki az élére. Ebben az időszakban tényleges tevékenységet a társaság már nem fejthetett ki. A háborút követően feloszlatta, vagyonát elkobozták. (hu)
- Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (röviden CSMTIMT, másképp Masaryk Akadémia) tudományos és művelődési intézmény a két világháború közti Csehszlovákiában. 1931–1945 között működött pozsonyi székhellyel. Tomáš Garrigue Masaryk köztársasági elnök 1930-ban 1 millió koronás adománnyal támogatta egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlését 1931. november 8-án tartották. Három szakosztálya működött: a tudományos, az irodalmi és a művészeti. Tagságának nagy része aktivista szellemiségű volt, így a társaság a kezdetektől fogva politikai viták kereszttüzébe került. A Szlovákiai Magyar Tudományos Akadémia szerepét kívánta betölteni, ez azonban elmaradt a várakozásoktól. A tudományos szakosztály tagságénak nagy része nem rendelkezett megfelelő tudományos képesítéssel. Jelentősebbnek mondható az irodalmi és művészeti tevékenység: képzőművészeti kiállítások szervezése, írók és művészek anyagi támogatása, publikációk megjelentetése. Folyóiratai voltak a (1933–1935) és a képzőművészeti szakosztály kiadásában a (1933–1938). Az első bécsi döntést követően tagságának kis része maradt Szlovenszkóban. Irányítását egy intézőbizottság vette át, amelynek meghatározó egyénisége Duka Zólyomi Norbert volt. A Szlovák Köztársaság kikiáltását követően szigorú ellenőrzés alá vonták és kormánybiztost neveztek ki az élére. Ebben az időszakban tényleges tevékenységet a társaság már nem fejthetett ki. A háborút követően feloszlatta, vagyonát elkobozták. (hu)
|
