| dbo:abstract
|
- A cserkaszkuli kultúra késő bronzkori az i. e. 18–14. században az andronovói kultúra kultúrköréből, az ún. „andronovószerű” kultúrák közül, amelyek az andronovói kultúra népének „gyarmatosítását” jelzik. Régészeti hagyatéka a középső és déli Transzurálban, az Urál hegység mellett annak keleti oldalán az erdőöv déli és az erdős sztyeppe északi peremén található. Néhány eleme azonban mélyen a sztyeppén is fellelhető. Fazekassága a fjodorovói kultúráéval sok közös vonást mutat. Délen a halottégetés, északon és nyugaton a temetés jellemzi. Veres Péter szerint a nyelvészet, régészet és antropológia eredményei alapján kijelenthető, hogy a cserkaszkuli kultúra az ugorsággal – a még szét nem vált magyarokkal és obi-ugorokkal – azonosítható. Az andronovói szélesarcú protoeuropid típus - ami még a honfoglaló magyarságnál is jól kimutatható - antropológiailag jól elkülöníthető a tőlük nyugatra élő szintén europid szkítáktól. A tisztább cserkaszkuli települések jól mutatják a jelleget, a mély kutakat, a vadász-halász eszközöket, a főbb háziállatok csontjait és az andronovói csont játékkockákat, fejlett fémművességet, hamuhalmokat. Az i. e. 14. század környékén elköltöztek és csatlakoztak a szomszédos andronovói ill. andronovószerű kultúrákhoz. (hu)
- A cserkaszkuli kultúra késő bronzkori az i. e. 18–14. században az andronovói kultúra kultúrköréből, az ún. „andronovószerű” kultúrák közül, amelyek az andronovói kultúra népének „gyarmatosítását” jelzik. Régészeti hagyatéka a középső és déli Transzurálban, az Urál hegység mellett annak keleti oldalán az erdőöv déli és az erdős sztyeppe északi peremén található. Néhány eleme azonban mélyen a sztyeppén is fellelhető. Fazekassága a fjodorovói kultúráéval sok közös vonást mutat. Délen a halottégetés, északon és nyugaton a temetés jellemzi. Veres Péter szerint a nyelvészet, régészet és antropológia eredményei alapján kijelenthető, hogy a cserkaszkuli kultúra az ugorsággal – a még szét nem vált magyarokkal és obi-ugorokkal – azonosítható. Az andronovói szélesarcú protoeuropid típus - ami még a honfoglaló magyarságnál is jól kimutatható - antropológiailag jól elkülöníthető a tőlük nyugatra élő szintén europid szkítáktól. A tisztább cserkaszkuli települések jól mutatják a jelleget, a mély kutakat, a vadász-halász eszközöket, a főbb háziállatok csontjait és az andronovói csont játékkockákat, fejlett fémművességet, hamuhalmokat. Az i. e. 14. század környékén elköltöztek és csatlakoztak a szomszédos andronovói ill. andronovószerű kultúrákhoz. (hu)
|
