| dbo:abstract
|
- Cserzőanyagok név alatt oly vízben oldható, összehúzó ízű anyagokat foglalunk össze, melyek a vassók oldatait sötét színűre festik, és az enyvoldatokban csapadékot okoznak. A friss állati bőr ezeket a cserzőanyagokat vízben való oldataikból felszívja; ugyanezt teszi a selyem és kisebb mértékben a gyapjú és pamut is. Egyebekben a cserzőanyagok nagyon eltérnek egymástól. Procter (Textbook of tanning) a cserzőanyagokat következőképpen osztja be: 1.
* A pirokatechin származékai, melyek a bőrön fehéres lerakódást nem képeznek, s amelyek az ecetesvas vasoldatot zöldes-feketére festik; ide tartoznak a bürök, a mimóza, a katechu (kasu), a gambicserje, a quebracho stb. cserzőanyagai. 2.
* A pirogallol származékai, melyek vassal kékes-fekete színeződést adnak, a bőrön fehér lerakódást képeznek; ide tartoznak a gubacsok, a szömörce, a divi-divi stb., cserzőanyagai. 3.
* Cserzőanyagok, melyek mind pirogallolt, mind pirokatechint tartalmaznak; ilyenek a tölgyfacser és a valonea cserzőanyagai, melyek a bőrön fehér lerakódást adnak, és a vassókat kékes-feketére festik. E szerint a cserzőanyagok beoszthatók olyanokra, melyek kékes-fekete színeződést adnak. Kémiailag ezekről a testekről még keveset tudunk. Általában véve feltehető, hogy a cserzőanyagok több hidroxilcsoportot tartalmazó benzoesavaknak éterszerű anhidridjei. E feltevés nyomán igen sok ilyen termék létezésére következtethetünk. S tényleg a különböző növényekben és növényrészekben a legkülönbözőbb cserzőanyagok találhatók s ezekből cserzőanyag elő is állíthatók. Hígított kénsavval, v. sósavval, főzve, vagy bizonyos élő fermentumok hatása alatt a cserzőanyagok különböző módon bomlanak szét. Sok cserzőanyagból cukor lesz, mely azonban gyakran a cserzőanyaggal kevert tisztátalanító anyagoktól származik. A pirokatechin cserzőanyagból oldhatatlan veres-barna festék, phlobaphenek nyerhető; a pirogallol cserzőanyag ellenben vagy a galluszsavat C6H2 (OH)3 COOH, vagy pedig az ellagsavat (C14H8O9) – a «bloom»-nak nevezett fehér lerakodás a bőrön, illetve ezeknek a keverékét – szolgáltatjuk. A tölgyfacserből és a valoneából az ellagsav mellett azokat a veres-barna testeket is nyerhetjük, melyek bizonyos körülmények között galluszsavat is adnak. Ezekből a vörös színű testekből készíthetjük a protokatechusavat. Azok a cserzőanyagok, melyek a vasoldatokat zöldre festik, (a pirokatechin származékai) normális termékei azon növényeknek, melyekben előfordulnak, míg a cserzőanyagok azon csoportja, melynek hozzátartozói a vasoldatokkal kékes-fekete színeződést adnak, többnyire a növényrészek kóros eltávozásának a termékei, amiért is ezeket, bár helytelenül, patológ cserzőanyagoknak nevezték el. E cserzőanyagokat tartalmazó növényrészeket (a cserzőszereken) részben a bőr cserzésére, részben a fonal-kelme festésére is használják. Az ipar azonban ezeken a növényi részeken kívül még a belőlük előállított kémiai preparátumokat is használja; ilyenek, például a tannin C14H10O9, digallussav, mely számos növényi részben előfordul, valamint a cserző kivonatok. A cserzőszerek közül a következőket említjük fel: Algarobilla; ez a Prosopis pallida (negro) és P. Algarrobo (blanco) mag hüvelyéből áll. Ezek a fák nagy mennyiségben fordulnak elő Dél-Amerika hegyes vidékein, főleg Chilében és Argentínában. E mag hüvelye 5%-ig élénk sárga színű «tannint» tartalmaz, mely leginkább a myrobalánokéhoz hasonló. Katechu Terra japonica (franc. cachou, ang. cutch, kát, kut; kasu) szárított kivonat, mely 45-55% sötét színű csersavat tartalmaz, s melyet főleg két fanemből gyártanak; ezek: 1.
* az Acacia Catechu (Mimosa Catechu, M. sundra); 2.
* a (M) Suma, magas fa, mely Déli-Indiában, Bengáliában és Gujeratban honos. Magyarország katechu-behozatala 1880. 288 q. 20 240 Ft értékű volt. Divi-divi v. Libi-dibi Cesalpinia coriaria fának maghüvelye. A szárított maghüvely 19-50%-a sajátságos, némileg a valonea-csersavához hasonló csersavat tartalmaz, mely galluszsavból és ellagencsersavból áll. Olcsó cserzőszer s így kérgekkel keverve volna használható, hibája az, hogy igen könnyen erjed s akkor a bőrön sötét-piros foltokat ad. Maracaibóból, Paraibóból és St. Domingoból importálják Európába. Gesztenye-kivonat. A gesztenyefa (Aesculus hippocastanum) sűrű kivonata, melyet Dél-Franciaországban állítanak elő, s feketére festett selyem súlynövesztésére használnak. Magyarország is jelentékenyebb mennyiséget importál ebből a kivonatból. Gubacs, melynek három faját különböztethetjük meg, ú. m. a levantini (török) gubacsot, a magyar gubacsot (Knoppern) és a khinai (japáni) gubacsot. Ezen különböző gubacsféléknek a csersavtartalma igen nagy. Jó levantini gubacsban egészen 60%-ig van tannin, a khinai gubacs tannin-tartalma 70%-ig is rughat. A gubacsokban a tanninon kivül még egy glikozid, a glikotanninis van. Gubacs-behozataluk 1890. volt 13 120 q, 339 875 frt értékben, kivitelünk pedig kitett ugyancsak 1890. 32 464 q. 910 992 frtot. Gambir, kockás katechu v. Terra Japonica (franc. gambir, cachon janue; ang. pale catechu), az Uncaria Gambir és az U. acida leveleinek (Indiában nyert) kivonata. Tartalmaz 36-40% csersavat, mely csaknem egészen katechinből áll. A gambir igen jó cserzőszer, mely a bőrt hamar áthatja, rendesen más cserzőszerekkel keverve használják. A legjobb gambir az, melyet Szumatrából hoznak. Hemlock (Abies canadensis) kérge közel 14% csersavat tartalmaz. Körülbelül 30 év óta ebből a kéregből kivonatot is készítenek, melyben 18-25% sötétveres csersav van, ettől a bőr sokkal szilárdabbá és nehezebbé lesz. A Kino nevü cserzőszert nálunk is használják. A kinonak különböző fajai vannak. Ezek a kinofajok szabad pirokatechinen kívül a katechinnel rokon csersavakat tartalmaznak. Mimosa kéreg (Wattle-bark), számos Ausztráliában honos Acacia-faj; kérge jelentékeny mennyiségű sötét-veres mimo-csersavat tartalmaz, amely kemény és nehéz bőrt ad, ha tömény állapotban használják, ugyhogy puha felsőbőrt csakis hig oldatokkal szabad kicserezni. Myrobalanok alatt a Terminalia némely fajának gyümölcsét értjük. Főleg az Indiában található T. chebula és T. Bellerica, melyek gyümölcse 30-35% galluscsersavat és ellagencsersavat tartalmaz, kedvelt cserzőszereket szolgáltatnak, amennyiben puha bőrt adnak, melynek, ha jófajta myrobalanokkal cserezték, élénk sárga színe van. A szárított gyümölcsöket tájszólással har-nak, harra-nak, bahera-nak nevezik; ezeket a kelmefestésre, cserzésre azonban nem használják. Tölgyfa-cser (franc. écorces de Chęne, ang. oak-barks, ném. Eichenrinden, Lohe). Néhány tölgyfa kérge mint cserzőanyag igen értékes. Ezek főleg a közönséges tölgyfa (Quercus Robur válfajaival, a Q. sessiflorával és Q. pedunculával), a Q. Suber, a Q. Flex és a Q. Castanea. Ezek a fakérgek, ami a velük készített bőr minőségét illeti, a legértékesebb cserzőszerekhez tartoznak, mivel a bennök foglalt csersav igen hathatós, a cserzésre kiválóan alkalmas és mivel a tölgyfa igen elterjedt fanem s így szállitása is kisebb költséggel jár. Ez a cserzőszer a bőrt nehezebbé nem teszi, azonban a kéreg kezelése kényelmetlen, mivel csak 10-12% tannint tartalmazván, nagy tért foglal el. A tölgyfacser a bőrt veresbarnára festi s rajta nagy mennyiségü lerakódást (virágot, bloom) képez, ez a cserzőszer gallussavat alig tartalmaz. A tölgyfakéregnek említett jó tulajdonságai dacára hazai talpbőrgyárosaink jobban szeretik a fenyőcsert alkalmazni, mivel a tölgyfacser használata mellett a cserzőeljárás hosszabb (körülbelül 2 év), s így több befektetésre és forgó tőkére van szükség. Különben is nálunk a merevebb talpbőrt keresik s ezen merevség fenyőcserrel való cserzés mellett inkább biztosítható. Fenyőfa-cser 7-16% csersavat tartalmaz. A fenyőcserből is gyártanak kivonatot. Hazánkban különösen Haasnak a felső vidéken van ilyen fenyőcserkivonat (tannin-) gyára. A tölgyfa és a fenyőfa kérgén kivül még más fáknak a kérge is szolgál cserzőszer gyanánt. Az égerfa és a fűzfa kérge 8-16%, a nyírfa kérge 8-10% csersavat tartalmaz. Cserzőkéreg-behozatalunk 1890-ben volt 63 633 q. 236 694 frt értékben; kivitelünk ugyanakkor volt 533 121 q. 2 750 001 frt értékkel. Tölgyfacserünket leginkább Németország vásárolja. Quebracho. Ez a név származik quebra-hachoból (fejsze-törő). Quebrachonak bizonyos dél-amerikai fákat neveznek, melyeknek a fája igen kemény. Ezek közül a Loxopterygium Lorentzii faja és kérge az, melyet leginkább értékesítenek, mivel 15-23% csersavat tartalmaz. A fáját meg a belőle készített kivonatát Európába is hozzák. Hamburgban van több quebracho-kivonat-gyár. A quebrachónak a bőr cserzésére való használata jelenleg (1893) Németországban erősen terjed. Quebrachoval az egész cserzési folyamatot lényegesen, rövidebb idő alatt fejezhetik be s elég jó bőrt nyernek vele. Sumach, szömörce. (Franc. Sumac; ang. Sumach és Shumac; ném. Gerbersumach v. Schumack.) Sumach alatt bizonyos, Déli-Európában és Amerikában előforduló, csersavat tartalmazó növények szárított leveleit értik. A különböző sumach-fajok tannin-tartalma 13 és 17% között ingadozik. Szömörce-behozatalunk (főleg Bolgárországból, Romániából és Ausztriából) 1890-ben volt 19 856 q., 178 704 frt, kivitelünk kitett 5212 q., 52 120 frt. Valomeák (franciául: Vélanedes). A valonea a görög szigeteken és Kis-Ázsiában előforduló Quercus egilops és Q. valonea fa rendkívül nagy gyümölcstokja. A valoneák 25-35% tannint tartalmaznak, mely némileg a tölgyfacserjéhez hasonlít; ettől abban különbözik, hogy barnább színt és nehezebb lerakodást képez a bőrön. Az a bőr, melyet valoneával csereznek, kemény és nehéz. Rendszerint a valoneát tölgyfacserrel, myrobolanokkal stb. használják. 1890. behoztunk valoneát 16 421 q.-t 415 108 frt ért.; kivitelünk 1890. volt: 5074 q. 122 996 frt ért. Az eddig felsorolt, gyakran használt cserzőanyagokon kivül vannak, még más, eddig ugyan csekély fontosságuak, melyek azonban jó tulajdonságuk miatt hivatva lehetnek arra, hogy az ipar jövőben figyelembe vegye. Ezek: az Abies larix, vörös fenyő, kérge, mely a vörös színű csersavból 6-8%-ot tartalmaz. Az Acacia Albicans gyümölcse (Mexikoban hiusache a neve), A. arabica (Indiában: babul) kérge, 13-19% tanninnal, határtalan mennyiségben van meg, gelatinnal fehér csapadékot ad; A. Cebil 10-15% tannint a kéregben, 6-7%-ot a levelekben tartalmaz; ennek egy válfaja, a fehér cebil a kéregben 8-12%, a levelekben 7-8% tannint tartalmaz; A. Cavenia (Argentiniában espinillonak nevezik) gyümölcstokjában 33-34% tannin van; A. penninervis kérgében 18% tannin és 3-4% gallussav van. Alnus glutinosa (éger) kérge 16% csersavnál többet nem tartalmaz. A Caesalpinia Cacalaco gyümölcse (Mexikóban cascalote a neve) sok tannint és gallussavat tartalmaz, cserzésre) használják. A Comptonia asplenifolia levelei (Egyesült-Államok) 9-10% tannint tartalmaznak. A Coriaria ruscifolia kérge (New-Zealandban tutu a neve) 16-17% tannint, az Elaeocarpus dentatus kérge (New-Zalenadban Kiri-hinau-nak hijják) 21-22% tannint, az E. Hookerianus kérge 9-10% tannint, az Ephedra antisyphilitica 11-12% tannint. Az Eucalyptus longifolia kérge (Ausztrália) 8,3% tannint és 2,8% gallussavat tartalmaz. Az E. obliqua kinocsersavban 13,5% kinocsersav, az E. leuxoxylonban 22% van ugyan, de azért mégis csak alárendelt minőségű bőrnek készítésére használható. Az Eugenia Maire kérge (New-Zealandban whawhakonak nevezik) 16-17% tannint, az E. Smithii kérge 17% tannincs és 3-4% gallussavat tartalmaz. A Fuchsia macrostemma vékony, könnyen kivonható kérgében élénk veres színű csersavnak körülbelül 25%-ja foglaltatik; ez a Chileben churconak nevezett kéreg. Az Inga Feuillei hüvelyes (Peruban pay-pay a neve) egy csaknem színtelen csersavból 24%-ot tartalmaz. A Laurus Peumo kérgét Chileben cserzésre használják. A Malpighia punicifolia kérge (Nicaraguaban ugy nevezik, hogy nancite vagy manquitla) igen világos színű csersavból 20-30%-ot tartalmaz. A Persea Lingue kérge vörösbarna, vizzel könnyen kivonható, 20-24% tannint tartalmaz. Ezzel a cserzőanyaggal D.-Amerikában, főleg Valdiviában az ún. valdiviai bőrt cserzik. Chile déli részében ez a fa rendkívül kiterjedt erdőket képez. Phyllocladus tricomanoides kérge (New-Zealandban kiri-toa-toa a neve) 23% tannint tartalmaz. Chicagóban nagy mértékben használják a Polygonium amphibium leveleit cserzésre. Ez az egyévi növény, mely a Misszuri mentén nagy mennyiségben terem 18% tannint tartalmaz s széna módjára kaszálható. Oly bőrt ad, mely szilárdabb, tartósabb s jobban kifényesíthető, mint az a bőr, melyet tölgyfacserrel készítenek. A Punica Granatum gyümölcs-kérge 13,6% tannint, mely a myrobalanokéhoz hasonlít és jelentékeny mennyiségben keményítőt is tartalmaz. A marokkoi bőr készítésére is szolgál. A Rhizophora Mangle kérgében Venezuelában igen sötét veres tannin foglaltatik. A Tecoma pentaphylla kérge (Venezuelában roble colorado-nak nevezik) 27% tannint s narancsszínű festő anyagot, a Wagatea spicata hüvelyei 15% tannint, a Weinmannia racemosa kérge (az ugynevezett tawhero towai vagy kamai New-Zealandban) 12-13% tannint tartalmaz. (hu)
- Cserzőanyagok név alatt oly vízben oldható, összehúzó ízű anyagokat foglalunk össze, melyek a vassók oldatait sötét színűre festik, és az enyvoldatokban csapadékot okoznak. A friss állati bőr ezeket a cserzőanyagokat vízben való oldataikból felszívja; ugyanezt teszi a selyem és kisebb mértékben a gyapjú és pamut is. Egyebekben a cserzőanyagok nagyon eltérnek egymástól. Procter (Textbook of tanning) a cserzőanyagokat következőképpen osztja be: 1.
* A pirokatechin származékai, melyek a bőrön fehéres lerakódást nem képeznek, s amelyek az ecetesvas vasoldatot zöldes-feketére festik; ide tartoznak a bürök, a mimóza, a katechu (kasu), a gambicserje, a quebracho stb. cserzőanyagai. 2.
* A pirogallol származékai, melyek vassal kékes-fekete színeződést adnak, a bőrön fehér lerakódást képeznek; ide tartoznak a gubacsok, a szömörce, a divi-divi stb., cserzőanyagai. 3.
* Cserzőanyagok, melyek mind pirogallolt, mind pirokatechint tartalmaznak; ilyenek a tölgyfacser és a valonea cserzőanyagai, melyek a bőrön fehér lerakódást adnak, és a vassókat kékes-feketére festik. E szerint a cserzőanyagok beoszthatók olyanokra, melyek kékes-fekete színeződést adnak. Kémiailag ezekről a testekről még keveset tudunk. Általában véve feltehető, hogy a cserzőanyagok több hidroxilcsoportot tartalmazó benzoesavaknak éterszerű anhidridjei. E feltevés nyomán igen sok ilyen termék létezésére következtethetünk. S tényleg a különböző növényekben és növényrészekben a legkülönbözőbb cserzőanyagok találhatók s ezekből cserzőanyag elő is állíthatók. Hígított kénsavval, v. sósavval, főzve, vagy bizonyos élő fermentumok hatása alatt a cserzőanyagok különböző módon bomlanak szét. Sok cserzőanyagból cukor lesz, mely azonban gyakran a cserzőanyaggal kevert tisztátalanító anyagoktól származik. A pirokatechin cserzőanyagból oldhatatlan veres-barna festék, phlobaphenek nyerhető; a pirogallol cserzőanyag ellenben vagy a galluszsavat C6H2 (OH)3 COOH, vagy pedig az ellagsavat (C14H8O9) – a «bloom»-nak nevezett fehér lerakodás a bőrön, illetve ezeknek a keverékét – szolgáltatjuk. A tölgyfacserből és a valoneából az ellagsav mellett azokat a veres-barna testeket is nyerhetjük, melyek bizonyos körülmények között galluszsavat is adnak. Ezekből a vörös színű testekből készíthetjük a protokatechusavat. Azok a cserzőanyagok, melyek a vasoldatokat zöldre festik, (a pirokatechin származékai) normális termékei azon növényeknek, melyekben előfordulnak, míg a cserzőanyagok azon csoportja, melynek hozzátartozói a vasoldatokkal kékes-fekete színeződést adnak, többnyire a növényrészek kóros eltávozásának a termékei, amiért is ezeket, bár helytelenül, patológ cserzőanyagoknak nevezték el. E cserzőanyagokat tartalmazó növényrészeket (a cserzőszereken) részben a bőr cserzésére, részben a fonal-kelme festésére is használják. Az ipar azonban ezeken a növényi részeken kívül még a belőlük előállított kémiai preparátumokat is használja; ilyenek, például a tannin C14H10O9, digallussav, mely számos növényi részben előfordul, valamint a cserző kivonatok. A cserzőszerek közül a következőket említjük fel: Algarobilla; ez a Prosopis pallida (negro) és P. Algarrobo (blanco) mag hüvelyéből áll. Ezek a fák nagy mennyiségben fordulnak elő Dél-Amerika hegyes vidékein, főleg Chilében és Argentínában. E mag hüvelye 5%-ig élénk sárga színű «tannint» tartalmaz, mely leginkább a myrobalánokéhoz hasonló. Katechu Terra japonica (franc. cachou, ang. cutch, kát, kut; kasu) szárított kivonat, mely 45-55% sötét színű csersavat tartalmaz, s melyet főleg két fanemből gyártanak; ezek: 1.
* az Acacia Catechu (Mimosa Catechu, M. sundra); 2.
* a (M) Suma, magas fa, mely Déli-Indiában, Bengáliában és Gujeratban honos. Magyarország katechu-behozatala 1880. 288 q. 20 240 Ft értékű volt. Divi-divi v. Libi-dibi Cesalpinia coriaria fának maghüvelye. A szárított maghüvely 19-50%-a sajátságos, némileg a valonea-csersavához hasonló csersavat tartalmaz, mely galluszsavból és ellagencsersavból áll. Olcsó cserzőszer s így kérgekkel keverve volna használható, hibája az, hogy igen könnyen erjed s akkor a bőrön sötét-piros foltokat ad. Maracaibóból, Paraibóból és St. Domingoból importálják Európába. Gesztenye-kivonat. A gesztenyefa (Aesculus hippocastanum) sűrű kivonata, melyet Dél-Franciaországban állítanak elő, s feketére festett selyem súlynövesztésére használnak. Magyarország is jelentékenyebb mennyiséget importál ebből a kivonatból. Gubacs, melynek három faját különböztethetjük meg, ú. m. a levantini (török) gubacsot, a magyar gubacsot (Knoppern) és a khinai (japáni) gubacsot. Ezen különböző gubacsféléknek a csersavtartalma igen nagy. Jó levantini gubacsban egészen 60%-ig van tannin, a khinai gubacs tannin-tartalma 70%-ig is rughat. A gubacsokban a tanninon kivül még egy glikozid, a glikotanninis van. Gubacs-behozataluk 1890. volt 13 120 q, 339 875 frt értékben, kivitelünk pedig kitett ugyancsak 1890. 32 464 q. 910 992 frtot. Gambir, kockás katechu v. Terra Japonica (franc. gambir, cachon janue; ang. pale catechu), az Uncaria Gambir és az U. acida leveleinek (Indiában nyert) kivonata. Tartalmaz 36-40% csersavat, mely csaknem egészen katechinből áll. A gambir igen jó cserzőszer, mely a bőrt hamar áthatja, rendesen más cserzőszerekkel keverve használják. A legjobb gambir az, melyet Szumatrából hoznak. Hemlock (Abies canadensis) kérge közel 14% csersavat tartalmaz. Körülbelül 30 év óta ebből a kéregből kivonatot is készítenek, melyben 18-25% sötétveres csersav van, ettől a bőr sokkal szilárdabbá és nehezebbé lesz. A Kino nevü cserzőszert nálunk is használják. A kinonak különböző fajai vannak. Ezek a kinofajok szabad pirokatechinen kívül a katechinnel rokon csersavakat tartalmaznak. Mimosa kéreg (Wattle-bark), számos Ausztráliában honos Acacia-faj; kérge jelentékeny mennyiségű sötét-veres mimo-csersavat tartalmaz, amely kemény és nehéz bőrt ad, ha tömény állapotban használják, ugyhogy puha felsőbőrt csakis hig oldatokkal szabad kicserezni. Myrobalanok alatt a Terminalia némely fajának gyümölcsét értjük. Főleg az Indiában található T. chebula és T. Bellerica, melyek gyümölcse 30-35% galluscsersavat és ellagencsersavat tartalmaz, kedvelt cserzőszereket szolgáltatnak, amennyiben puha bőrt adnak, melynek, ha jófajta myrobalanokkal cserezték, élénk sárga színe van. A szárított gyümölcsöket tájszólással har-nak, harra-nak, bahera-nak nevezik; ezeket a kelmefestésre, cserzésre azonban nem használják. Tölgyfa-cser (franc. écorces de Chęne, ang. oak-barks, ném. Eichenrinden, Lohe). Néhány tölgyfa kérge mint cserzőanyag igen értékes. Ezek főleg a közönséges tölgyfa (Quercus Robur válfajaival, a Q. sessiflorával és Q. pedunculával), a Q. Suber, a Q. Flex és a Q. Castanea. Ezek a fakérgek, ami a velük készített bőr minőségét illeti, a legértékesebb cserzőszerekhez tartoznak, mivel a bennök foglalt csersav igen hathatós, a cserzésre kiválóan alkalmas és mivel a tölgyfa igen elterjedt fanem s így szállitása is kisebb költséggel jár. Ez a cserzőszer a bőrt nehezebbé nem teszi, azonban a kéreg kezelése kényelmetlen, mivel csak 10-12% tannint tartalmazván, nagy tért foglal el. A tölgyfacser a bőrt veresbarnára festi s rajta nagy mennyiségü lerakódást (virágot, bloom) képez, ez a cserzőszer gallussavat alig tartalmaz. A tölgyfakéregnek említett jó tulajdonságai dacára hazai talpbőrgyárosaink jobban szeretik a fenyőcsert alkalmazni, mivel a tölgyfacser használata mellett a cserzőeljárás hosszabb (körülbelül 2 év), s így több befektetésre és forgó tőkére van szükség. Különben is nálunk a merevebb talpbőrt keresik s ezen merevség fenyőcserrel való cserzés mellett inkább biztosítható. Fenyőfa-cser 7-16% csersavat tartalmaz. A fenyőcserből is gyártanak kivonatot. Hazánkban különösen Haasnak a felső vidéken van ilyen fenyőcserkivonat (tannin-) gyára. A tölgyfa és a fenyőfa kérgén kivül még más fáknak a kérge is szolgál cserzőszer gyanánt. Az égerfa és a fűzfa kérge 8-16%, a nyírfa kérge 8-10% csersavat tartalmaz. Cserzőkéreg-behozatalunk 1890-ben volt 63 633 q. 236 694 frt értékben; kivitelünk ugyanakkor volt 533 121 q. 2 750 001 frt értékkel. Tölgyfacserünket leginkább Németország vásárolja. Quebracho. Ez a név származik quebra-hachoból (fejsze-törő). Quebrachonak bizonyos dél-amerikai fákat neveznek, melyeknek a fája igen kemény. Ezek közül a Loxopterygium Lorentzii faja és kérge az, melyet leginkább értékesítenek, mivel 15-23% csersavat tartalmaz. A fáját meg a belőle készített kivonatát Európába is hozzák. Hamburgban van több quebracho-kivonat-gyár. A quebrachónak a bőr cserzésére való használata jelenleg (1893) Németországban erősen terjed. Quebrachoval az egész cserzési folyamatot lényegesen, rövidebb idő alatt fejezhetik be s elég jó bőrt nyernek vele. Sumach, szömörce. (Franc. Sumac; ang. Sumach és Shumac; ném. Gerbersumach v. Schumack.) Sumach alatt bizonyos, Déli-Európában és Amerikában előforduló, csersavat tartalmazó növények szárított leveleit értik. A különböző sumach-fajok tannin-tartalma 13 és 17% között ingadozik. Szömörce-behozatalunk (főleg Bolgárországból, Romániából és Ausztriából) 1890-ben volt 19 856 q., 178 704 frt, kivitelünk kitett 5212 q., 52 120 frt. Valomeák (franciául: Vélanedes). A valonea a görög szigeteken és Kis-Ázsiában előforduló Quercus egilops és Q. valonea fa rendkívül nagy gyümölcstokja. A valoneák 25-35% tannint tartalmaznak, mely némileg a tölgyfacserjéhez hasonlít; ettől abban különbözik, hogy barnább színt és nehezebb lerakodást képez a bőrön. Az a bőr, melyet valoneával csereznek, kemény és nehéz. Rendszerint a valoneát tölgyfacserrel, myrobolanokkal stb. használják. 1890. behoztunk valoneát 16 421 q.-t 415 108 frt ért.; kivitelünk 1890. volt: 5074 q. 122 996 frt ért. Az eddig felsorolt, gyakran használt cserzőanyagokon kivül vannak, még más, eddig ugyan csekély fontosságuak, melyek azonban jó tulajdonságuk miatt hivatva lehetnek arra, hogy az ipar jövőben figyelembe vegye. Ezek: az Abies larix, vörös fenyő, kérge, mely a vörös színű csersavból 6-8%-ot tartalmaz. Az Acacia Albicans gyümölcse (Mexikoban hiusache a neve), A. arabica (Indiában: babul) kérge, 13-19% tanninnal, határtalan mennyiségben van meg, gelatinnal fehér csapadékot ad; A. Cebil 10-15% tannint a kéregben, 6-7%-ot a levelekben tartalmaz; ennek egy válfaja, a fehér cebil a kéregben 8-12%, a levelekben 7-8% tannint tartalmaz; A. Cavenia (Argentiniában espinillonak nevezik) gyümölcstokjában 33-34% tannin van; A. penninervis kérgében 18% tannin és 3-4% gallussav van. Alnus glutinosa (éger) kérge 16% csersavnál többet nem tartalmaz. A Caesalpinia Cacalaco gyümölcse (Mexikóban cascalote a neve) sok tannint és gallussavat tartalmaz, cserzésre) használják. A Comptonia asplenifolia levelei (Egyesült-Államok) 9-10% tannint tartalmaznak. A Coriaria ruscifolia kérge (New-Zealandban tutu a neve) 16-17% tannint, az Elaeocarpus dentatus kérge (New-Zalenadban Kiri-hinau-nak hijják) 21-22% tannint, az E. Hookerianus kérge 9-10% tannint, az Ephedra antisyphilitica 11-12% tannint. Az Eucalyptus longifolia kérge (Ausztrália) 8,3% tannint és 2,8% gallussavat tartalmaz. Az E. obliqua kinocsersavban 13,5% kinocsersav, az E. leuxoxylonban 22% van ugyan, de azért mégis csak alárendelt minőségű bőrnek készítésére használható. Az Eugenia Maire kérge (New-Zealandban whawhakonak nevezik) 16-17% tannint, az E. Smithii kérge 17% tannincs és 3-4% gallussavat tartalmaz. A Fuchsia macrostemma vékony, könnyen kivonható kérgében élénk veres színű csersavnak körülbelül 25%-ja foglaltatik; ez a Chileben churconak nevezett kéreg. Az Inga Feuillei hüvelyes (Peruban pay-pay a neve) egy csaknem színtelen csersavból 24%-ot tartalmaz. A Laurus Peumo kérgét Chileben cserzésre használják. A Malpighia punicifolia kérge (Nicaraguaban ugy nevezik, hogy nancite vagy manquitla) igen világos színű csersavból 20-30%-ot tartalmaz. A Persea Lingue kérge vörösbarna, vizzel könnyen kivonható, 20-24% tannint tartalmaz. Ezzel a cserzőanyaggal D.-Amerikában, főleg Valdiviában az ún. valdiviai bőrt cserzik. Chile déli részében ez a fa rendkívül kiterjedt erdőket képez. Phyllocladus tricomanoides kérge (New-Zealandban kiri-toa-toa a neve) 23% tannint tartalmaz. Chicagóban nagy mértékben használják a Polygonium amphibium leveleit cserzésre. Ez az egyévi növény, mely a Misszuri mentén nagy mennyiségben terem 18% tannint tartalmaz s széna módjára kaszálható. Oly bőrt ad, mely szilárdabb, tartósabb s jobban kifényesíthető, mint az a bőr, melyet tölgyfacserrel készítenek. A Punica Granatum gyümölcs-kérge 13,6% tannint, mely a myrobalanokéhoz hasonlít és jelentékeny mennyiségben keményítőt is tartalmaz. A marokkoi bőr készítésére is szolgál. A Rhizophora Mangle kérgében Venezuelában igen sötét veres tannin foglaltatik. A Tecoma pentaphylla kérge (Venezuelában roble colorado-nak nevezik) 27% tannint s narancsszínű festő anyagot, a Wagatea spicata hüvelyei 15% tannint, a Weinmannia racemosa kérge (az ugynevezett tawhero towai vagy kamai New-Zealandban) 12-13% tannint tartalmaz. (hu)
|
