| dbo:abstract
|
- Az éjszakai égbolt csillagai közti könnyebb eligazodás érdekében az emberek már több ezer évvel ezelőtt is az egymáshoz közel látszó, fényesebb csillagok csoportjait – nem kis képzelőerővel – emberi vagy isteni lények, állatok vagy tárgyak képével azonosították: ma is ez a csillagkép – latin eredetű szóval konstelláció – egyik jelentése. Minden népnek megvoltak a saját csillagképei, így a magyaroknak is, de a nagyobb kultúrnépeké is jól ismerhető. Az sem meglepő, hogy egymástól teljesen függetlenül is számos, nagyjából ugyanazon csillagcsoportból alkottak csillagképeket, más-más néven. Az európai kultúrkörben a görög mitológián alapuló csillagképrendszer honosodott meg, és a csillagászatban ez vált nemzetközivé. A csillagkép csillagai közel azonos látóirányba esnek, de tőlünk és egymástól a legkülönbözőbb távolságban lehetnek. Ez látható a jobb oldali ábrán, a Delfin csillagképpel illusztrálva. Két csillag – β és γ – a valóságban csak olyan távol van egymástól, mint a Napunk és az alfa Centauri (a hozzánk legközelebbi csillag), ezzel szemben az egymás mellett levőnek látszó η és ε csillag távolsága valójában tízszer ennyi, 40 fényév. Egyes csillagképeken belül előfordulnak önálló névvel rendelkező csoportosulások: ezeket csillagalakzatoknak, idegen szóval aszterizmusoknak nevezzük. (hu)
- Az éjszakai égbolt csillagai közti könnyebb eligazodás érdekében az emberek már több ezer évvel ezelőtt is az egymáshoz közel látszó, fényesebb csillagok csoportjait – nem kis képzelőerővel – emberi vagy isteni lények, állatok vagy tárgyak képével azonosították: ma is ez a csillagkép – latin eredetű szóval konstelláció – egyik jelentése. Minden népnek megvoltak a saját csillagképei, így a magyaroknak is, de a nagyobb kultúrnépeké is jól ismerhető. Az sem meglepő, hogy egymástól teljesen függetlenül is számos, nagyjából ugyanazon csillagcsoportból alkottak csillagképeket, más-más néven. Az európai kultúrkörben a görög mitológián alapuló csillagképrendszer honosodott meg, és a csillagászatban ez vált nemzetközivé. A csillagkép csillagai közel azonos látóirányba esnek, de tőlünk és egymástól a legkülönbözőbb távolságban lehetnek. Ez látható a jobb oldali ábrán, a Delfin csillagképpel illusztrálva. Két csillag – β és γ – a valóságban csak olyan távol van egymástól, mint a Napunk és az alfa Centauri (a hozzánk legközelebbi csillag), ezzel szemben az egymás mellett levőnek látszó η és ε csillag távolsága valójában tízszer ennyi, 40 fényév. Egyes csillagképeken belül előfordulnak önálló névvel rendelkező csoportosulások: ezeket csillagalakzatoknak, idegen szóval aszterizmusoknak nevezzük. (hu)
|
