dbo:abstract
|
- A világegyetemben több méretű csillag létezik, és keletkezik mostanában is. Vannak nagy, közepes és kisméretű csillagok. Egy csillag mérete attól függ, hogy egyrészt milyen nagy, és milyen gyorsan égeti a hidrogént. Az univerzum eddigi legnagyobb felfedezett csillaga a VY Cannis Majoris, ami 4890 fényévre van tőlünk. A kisméretű csillagok mint például a Proxima és az Alfa centaury (szomszédos csillag) a legközelebbi csillag hozzánk, de fényét sosem lehet látni, mert nem ad ki magából annyi fényt, és hőt, hogy a legpontosabb műszerrel is érzékelhető lenne. Ezt hívjuk vörös törpe csillagnak. Ezek a csillagok olyannyira lassan égetik a hidrogénjüket, hogy 10 milliárd - 1 billió évig élnek. ez olyan hosszú idő, hogy az ősrobbanás óta még egyetlen vörös törpe sem élte le az életét. Miután elfogyott a hidrogénjük, barna törpe csillaggá válnak, és ezután szimplán elpárolognak. Ezek a barna törpe csillagok lesznek a világegyetem utolsó csillagai. Ezután már csak a fekete lyukak lesznek. Miután az utolsó fekete lyuk is elpárolog, már nem lesz semmi a világegyetemben, és ezzel már az idő is elmúlik. De ebbe még ne nagyon szaladjunk bele, mert ez olyan sok idő múlva lesz, hogy azt emberi agy nem tudja felfogni. És ezt komolyan értem: hogyha minden atomot egy évnek számítanánk, akkor az egész világegyetem anyaga nem közelítené meg azt az időt, amikor már nem lesz semmi a világegyetemben.De a témára visszatérve, a közepes méretű csillagok bemutatása következik. Ilyen például a mi napunk. Haláluk úgy végződik, hogy miután elfogyott a hidrogénjük, vörös óriás csillaggá válnak ilyen például a Betelgeuse, és ezután ledobják a külső burkukat. Ez az úgynevezett planetáris köd. Ezután a csillag közepén létre jön, egy immár sokkal kisebb, de az eredeti nap tömegét őrző fehér törpe csillag. Ezeknek a sűrűsége olyannyira nagy, hogyha egy kanálnyit kivennénk belőle, akkor az egy elefánt súlyával egyezne meg. Végül a nagyméretű csillagok bemutatása következik. Ilyen például az Antares. Ezek a csillagok csak néhány millió évig élnek, mert a hidrogénjüket sokkal gyorsabban égetik el. Miután elfogyott a hidrogénkészletük, szintúgy vörös óriás csillaggá válnak, de most nem ledobják a külső burkokat, hanem felrobbannak. Ezt hívjuk Szupernóva robbanásnak. A csillag közepén létrejön egy neutroncsillag, ami nagyjából 20 km átmérőjű, de őrzi az eredeti nap tömegét. Ezeknek a neutroncsillagoknak olyannyira nagy a gravitációs erőhatása, hogy a kilökődött anyagot fénysebességgel magához vonzza. Ez a neutroncsillag azért sokkal tömörebb, sűrűbb, mint a fehér törpe csillag, mert mindkettő helyzetben a kilökődött anyag vissza hullik a neutroncsillagba is, meg a fehér törpe csillagba is, de mivel a neutroncsillag csak nagyméretű csillagok robbanásakor jön létre, és ugyebár egy nagyméretű csillagnál sokkal több anyag hullik ki, majd lökődik vissza, ezért az anyagtöbblet miatt a neutroncsillagnál sokkal több anyag zsugorodik össze, mint a fehér törpénél.És hogyha egy óriási csillag felrobbanásáról van szó, akkor ott már annyi anyag szabadul fel, majd lökődik vissza a neutroncsillagba, hogy az már olyannyira sűrű, hogy átlépi a neutroncsillag fázist, és fekete lyukká alakul. (hu)
- A világegyetemben több méretű csillag létezik, és keletkezik mostanában is. Vannak nagy, közepes és kisméretű csillagok. Egy csillag mérete attól függ, hogy egyrészt milyen nagy, és milyen gyorsan égeti a hidrogént. Az univerzum eddigi legnagyobb felfedezett csillaga a VY Cannis Majoris, ami 4890 fényévre van tőlünk. A kisméretű csillagok mint például a Proxima és az Alfa centaury (szomszédos csillag) a legközelebbi csillag hozzánk, de fényét sosem lehet látni, mert nem ad ki magából annyi fényt, és hőt, hogy a legpontosabb műszerrel is érzékelhető lenne. Ezt hívjuk vörös törpe csillagnak. Ezek a csillagok olyannyira lassan égetik a hidrogénjüket, hogy 10 milliárd - 1 billió évig élnek. ez olyan hosszú idő, hogy az ősrobbanás óta még egyetlen vörös törpe sem élte le az életét. Miután elfogyott a hidrogénjük, barna törpe csillaggá válnak, és ezután szimplán elpárolognak. Ezek a barna törpe csillagok lesznek a világegyetem utolsó csillagai. Ezután már csak a fekete lyukak lesznek. Miután az utolsó fekete lyuk is elpárolog, már nem lesz semmi a világegyetemben, és ezzel már az idő is elmúlik. De ebbe még ne nagyon szaladjunk bele, mert ez olyan sok idő múlva lesz, hogy azt emberi agy nem tudja felfogni. És ezt komolyan értem: hogyha minden atomot egy évnek számítanánk, akkor az egész világegyetem anyaga nem közelítené meg azt az időt, amikor már nem lesz semmi a világegyetemben.De a témára visszatérve, a közepes méretű csillagok bemutatása következik. Ilyen például a mi napunk. Haláluk úgy végződik, hogy miután elfogyott a hidrogénjük, vörös óriás csillaggá válnak ilyen például a Betelgeuse, és ezután ledobják a külső burkukat. Ez az úgynevezett planetáris köd. Ezután a csillag közepén létre jön, egy immár sokkal kisebb, de az eredeti nap tömegét őrző fehér törpe csillag. Ezeknek a sűrűsége olyannyira nagy, hogyha egy kanálnyit kivennénk belőle, akkor az egy elefánt súlyával egyezne meg. Végül a nagyméretű csillagok bemutatása következik. Ilyen például az Antares. Ezek a csillagok csak néhány millió évig élnek, mert a hidrogénjüket sokkal gyorsabban égetik el. Miután elfogyott a hidrogénkészletük, szintúgy vörös óriás csillaggá válnak, de most nem ledobják a külső burkokat, hanem felrobbannak. Ezt hívjuk Szupernóva robbanásnak. A csillag közepén létrejön egy neutroncsillag, ami nagyjából 20 km átmérőjű, de őrzi az eredeti nap tömegét. Ezeknek a neutroncsillagoknak olyannyira nagy a gravitációs erőhatása, hogy a kilökődött anyagot fénysebességgel magához vonzza. Ez a neutroncsillag azért sokkal tömörebb, sűrűbb, mint a fehér törpe csillag, mert mindkettő helyzetben a kilökődött anyag vissza hullik a neutroncsillagba is, meg a fehér törpe csillagba is, de mivel a neutroncsillag csak nagyméretű csillagok robbanásakor jön létre, és ugyebár egy nagyméretű csillagnál sokkal több anyag hullik ki, majd lökődik vissza, ezért az anyagtöbblet miatt a neutroncsillagnál sokkal több anyag zsugorodik össze, mint a fehér törpénél.És hogyha egy óriási csillag felrobbanásáról van szó, akkor ott már annyi anyag szabadul fel, majd lökődik vissza a neutroncsillagba, hogy az már olyannyira sűrű, hogy átlépi a neutroncsillag fázist, és fekete lyukká alakul. (hu)
|