| dbo:abstract
|
- A Csin (Qin)-dinasztia megalakulásához az a folyamat vezetett, amelyben a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5–3. sz.) Kína területén több állam egymással folyamatosan harcolt. A Sang Jang (Shang Yang) által kezdeményezett legista szellemiségű reformoknak köszönhetően a fejedelemségek közül fokozatosan Csin (Qin) állam emelkedett ki, amelynek erőskezű uralkodója, Jing Cseng (Ying Zheng) i. e. 221-re legyőzte a rivális államokat, és egyesítette a kínai területeket. Jing Cseng (Ying Zheng) a Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi), azaz „Csin (Qin) Első Császára” nevet és címet vette fel, majd egy erős és, központosított birodalmat hozott létre. Fővárosát Hszienjang (Xianyang)ba költöztette, a fejedelemségek közötti falakat pedig leromboltatta. Az országot 36, majd 48 tartományra osztotta fel. Egységesítette a hivatalnokszervezetet, az írásjegyeket, a pénzt és a mértékegységeket. Hogy letörje a konfuciánusok ellenállását, i. e. 213-ban elrendelte a nagy könyvégetést, majd több száz tudóst kivégeztetett. Nagyszabású építkezésekbe fogott, ő emeltette a mai Nagy Fal elődjét, hatalmas palotákat és síremléket építtetett magának. Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) i. e. 210-ben váratlanul meghalt, s trónja még zsarnokibb természetű, ám tehetségtelen fiára szállt. A birodalomban hamarosan elsöprő erejű felkeléssorozat tört ki, melynek eredményeképpen a Csin (Qin)-dinasztia i. e. 206-ban megbukott, és helyébe a Han-dinasztia lépett. Bár a Csin (Qin)-dinasztia uralma másfél évtizedes uralkodás után összeomlott, az Első Császár intézkedései óriási hatással voltak a későbbi kínai történelemre: az ő uralma alatt alakult ki a központosított császári birodalom, a tartományi rendszer, az egységes hivatalnokapparátus, és az egységes írásrendszer. (hu)
- A Csin (Qin)-dinasztia megalakulásához az a folyamat vezetett, amelyben a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5–3. sz.) Kína területén több állam egymással folyamatosan harcolt. A Sang Jang (Shang Yang) által kezdeményezett legista szellemiségű reformoknak köszönhetően a fejedelemségek közül fokozatosan Csin (Qin) állam emelkedett ki, amelynek erőskezű uralkodója, Jing Cseng (Ying Zheng) i. e. 221-re legyőzte a rivális államokat, és egyesítette a kínai területeket. Jing Cseng (Ying Zheng) a Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi), azaz „Csin (Qin) Első Császára” nevet és címet vette fel, majd egy erős és, központosított birodalmat hozott létre. Fővárosát Hszienjang (Xianyang)ba költöztette, a fejedelemségek közötti falakat pedig leromboltatta. Az országot 36, majd 48 tartományra osztotta fel. Egységesítette a hivatalnokszervezetet, az írásjegyeket, a pénzt és a mértékegységeket. Hogy letörje a konfuciánusok ellenállását, i. e. 213-ban elrendelte a nagy könyvégetést, majd több száz tudóst kivégeztetett. Nagyszabású építkezésekbe fogott, ő emeltette a mai Nagy Fal elődjét, hatalmas palotákat és síremléket építtetett magának. Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) i. e. 210-ben váratlanul meghalt, s trónja még zsarnokibb természetű, ám tehetségtelen fiára szállt. A birodalomban hamarosan elsöprő erejű felkeléssorozat tört ki, melynek eredményeképpen a Csin (Qin)-dinasztia i. e. 206-ban megbukott, és helyébe a Han-dinasztia lépett. Bár a Csin (Qin)-dinasztia uralma másfél évtizedes uralkodás után összeomlott, az Első Császár intézkedései óriási hatással voltak a későbbi kínai történelemre: az ő uralma alatt alakult ki a központosított császári birodalom, a tartományi rendszer, az egységes hivatalnokapparátus, és az egységes írásrendszer. (hu)
|
