| dbo:abstract
|
- A csizmahajítás olyan sportág, ahol a cél egy gumicsizmát minél távolabb hajítani. Először minden versenyző háromszor dob, majd a 12 legjobb eredményt elérők megint háromszor hajítanak. A győztes a hivatalosan elfogadott legnagyobb távolságra hajító. A férfiak 43-as (880–1050 gramm), a nők 38-as (630–750 gramm) csizmát dobnak. A csizmaszár bekötőszalagát eltávolítják. A dobóstílus szabadon választott, egy kikötéssel, hogy a csizma szárának repülés közben egyenesnek kell lenni. Más dobósporttól eltérően csizmadobásban mind egyéni, mind csapatversenyeket is rendeznek. Férfi- és női csapatverseny menete a következő: a csapatból három előre megnevezett versenyzőnek az első fordulóban dobott három hajításából a legjobbat számoljuk a csapateredményhez. A csizmahajítás nekifutópályája a gerelyhajításéhoz hasonló. A dobószektort általában a széljárásnak megfelelően alakítják ki, a nekifutópálya alapanyaga homok vagy gyep. A sportág legnépszerűbb Finnországban, ahol főleg nyáron több bajnokságot is rendeznek (Suomi Cup és más helyi versenyek). Csizmahajításben világkupát is rendeznek -World Cup-, amiben Finnországon kívül Svédországban, Németországban, Észtországban és Oroszországban folyik a verseny. Ismeretek szerint csizmahajítást, mint sportot a felsoroltakon kívül még Franciaországban, Új-Zélandon, Skóciában, Olaszországban és Kanadában űzik. Csizmahajítás sokszor szerepel, mint szórakozás nyári vidám összejöveteleken is. Az első világbajnokságot 1992-ben rendezték, mely után ez minden évben megrendezésre kerül. 1998-ban az észtországi alakul meg. (hu)
- A csizmahajítás olyan sportág, ahol a cél egy gumicsizmát minél távolabb hajítani. Először minden versenyző háromszor dob, majd a 12 legjobb eredményt elérők megint háromszor hajítanak. A győztes a hivatalosan elfogadott legnagyobb távolságra hajító. A férfiak 43-as (880–1050 gramm), a nők 38-as (630–750 gramm) csizmát dobnak. A csizmaszár bekötőszalagát eltávolítják. A dobóstílus szabadon választott, egy kikötéssel, hogy a csizma szárának repülés közben egyenesnek kell lenni. Más dobósporttól eltérően csizmadobásban mind egyéni, mind csapatversenyeket is rendeznek. Férfi- és női csapatverseny menete a következő: a csapatból három előre megnevezett versenyzőnek az első fordulóban dobott három hajításából a legjobbat számoljuk a csapateredményhez. A csizmahajítás nekifutópályája a gerelyhajításéhoz hasonló. A dobószektort általában a széljárásnak megfelelően alakítják ki, a nekifutópálya alapanyaga homok vagy gyep. A sportág legnépszerűbb Finnországban, ahol főleg nyáron több bajnokságot is rendeznek (Suomi Cup és más helyi versenyek). Csizmahajításben világkupát is rendeznek -World Cup-, amiben Finnországon kívül Svédországban, Németországban, Észtországban és Oroszországban folyik a verseny. Ismeretek szerint csizmahajítást, mint sportot a felsoroltakon kívül még Franciaországban, Új-Zélandon, Skóciában, Olaszországban és Kanadában űzik. Csizmahajítás sokszor szerepel, mint szórakozás nyári vidám összejöveteleken is. Az első világbajnokságot 1992-ben rendezték, mely után ez minden évben megrendezésre kerül. 1998-ban az észtországi alakul meg. (hu)
|
