| dbo:abstract
|
- A Sakambhari Csohan-dinasztia - bizalmas stílusban a Szambhari Csohanok - egy indiai dinasztia volt, amely a mai Rádzsasztán egyes területein és a szomszédos régiókban uralkodott a 7. századtól 1194-ig. A legjelentősebb rádzsput uralkodó család voltak. Fővárosuk eredetileg Sakambhari volt (ma Szambhar), de a későbbi uralkodók székhelyüket Ádzsmérbe helyezték. Ezért ádzsméri Csohan-dinasztia néven is ismertek. Az első hiteles felirat a Csohanokról 973-ból származik. A 12. századig a Csahamanok számos háborút vívtak a gudzsaráti Csálukjákkal. Azok után a békét a két család közti házasságok szentesítették. A szomszédos moszlim birodalmakkal is hadakoztak, mind a Gúridákkal, mind a Gaznavidákkal. II. Pritvirádzsa vazallusi sorba süllyesztette a delhi Tomara-dinasztiát 1150 körül. A dinasztia csúcspontját IV. Vigraha-rádzsa (Viszaldev) uralkodása idején érte el, aki az 1150-es és 1160-as években uralkodott. Egy 1170-ből származó feljegyzés szerint elfoglalta Delhit és a Hanszi erődöt. Delhi, Harijána és Rádzsasztán jelentős része felett uralkodott. Egy röpke ideig királysága a Himalája előhegységétől (Sivalik-hegység) északon a Vindja-hegyláncig délen terjeszkedett. Ismert volt a művészetek és irodalom pártolásáról. A dinasztia leghíresebb uralkodója III. Pritvi-rádzsa volt, ismertebb nevén a Csohan Pritvirádzsa. Vereséget mért Paramardi, Csandéla uralkodóra 1182-83-ban, ám mégsem tudta uradalmához csatolni a Csandéla területeket. 1191-ben vereséget mért Mohamed, Gúrida uralkodóra az első taraini csatában. Mégis a következő évben veszített és megölték őt. A naddulai Csahamanák egy oldalága voltak a Sakambari Csohan-dinasztiának. A marvari térségben uralkodtak fővárosuk, Naddula körül a 10. és 12. században. Sakambhari Csohan dinasztia (hu)
- A Sakambhari Csohan-dinasztia - bizalmas stílusban a Szambhari Csohanok - egy indiai dinasztia volt, amely a mai Rádzsasztán egyes területein és a szomszédos régiókban uralkodott a 7. századtól 1194-ig. A legjelentősebb rádzsput uralkodó család voltak. Fővárosuk eredetileg Sakambhari volt (ma Szambhar), de a későbbi uralkodók székhelyüket Ádzsmérbe helyezték. Ezért ádzsméri Csohan-dinasztia néven is ismertek. Az első hiteles felirat a Csohanokról 973-ból származik. A 12. századig a Csahamanok számos háborút vívtak a gudzsaráti Csálukjákkal. Azok után a békét a két család közti házasságok szentesítették. A szomszédos moszlim birodalmakkal is hadakoztak, mind a Gúridákkal, mind a Gaznavidákkal. II. Pritvirádzsa vazallusi sorba süllyesztette a delhi Tomara-dinasztiát 1150 körül. A dinasztia csúcspontját IV. Vigraha-rádzsa (Viszaldev) uralkodása idején érte el, aki az 1150-es és 1160-as években uralkodott. Egy 1170-ből származó feljegyzés szerint elfoglalta Delhit és a Hanszi erődöt. Delhi, Harijána és Rádzsasztán jelentős része felett uralkodott. Egy röpke ideig királysága a Himalája előhegységétől (Sivalik-hegység) északon a Vindja-hegyláncig délen terjeszkedett. Ismert volt a művészetek és irodalom pártolásáról. A dinasztia leghíresebb uralkodója III. Pritvi-rádzsa volt, ismertebb nevén a Csohan Pritvirádzsa. Vereséget mért Paramardi, Csandéla uralkodóra 1182-83-ban, ám mégsem tudta uradalmához csatolni a Csandéla területeket. 1191-ben vereséget mért Mohamed, Gúrida uralkodóra az első taraini csatában. Mégis a következő évben veszített és megölték őt. A naddulai Csahamanák egy oldalága voltak a Sakambari Csohan-dinasztiának. A marvari térségben uralkodtak fővárosuk, Naddula körül a 10. és 12. században. Sakambhari Csohan dinasztia (hu)
|
