| dbo:abstract
|
- Az anaerob folyamatok következtében csurgalékvízzel találkozhatunk, ami a területre eső csapadékból, és a növényi hulladékok nedvességtartalmából tevődik össze. A kommunális eredetű hulladékot gyűjtő lerakókban, biológiai és kémiai úton lebontható nagyszámú szerves hulladékot tartalmaznak az anyagok. Így az összmennyiség körülbelül 40%-a papír, míg másik 30%-a növényi eredetű anyagok. A hulladék belsejében az anaerob viszonyé a főszerep, mert a kevés levegőt a baktériumok gyorsan elhasználják. Mivel a levegő, a felhalmozott hulladékok között megreked. Az anaerob tevékenység során széndioxid (CO2), metán (CH4), ammónia (NH3) és víz (H2O) képződik. A keletkező csurgalékvíz a csurgalékvíz aknából gravitációsan jut el a csurgalékvíz medencébe. A csurgalékvíz akna lehetővé teszi a vízkormányzást, tehát az aknába jutó csapadék és csurgalékvizek szétválasztását. Ezt az akna megfelelő szerelvényezésével lehet kivitelezni (tolózárak, kivető köztes csövek). A medence pufferolási célokat is egyaránt szolgál. A gravitációs kifolyást a medencébe elhelyezett vízszintérzékelő szabályozza, figyeli.A gyűjtőmedence szigetelése megegyezik a hulladéklerakó terület műszaki védelmével. A pufferolásra kerülő csurgalékvíz mennyiség meghatározása a keletkező csurgalékvíz és a pufferolási idő függvényében történik. (hu)
- Az anaerob folyamatok következtében csurgalékvízzel találkozhatunk, ami a területre eső csapadékból, és a növényi hulladékok nedvességtartalmából tevődik össze. A kommunális eredetű hulladékot gyűjtő lerakókban, biológiai és kémiai úton lebontható nagyszámú szerves hulladékot tartalmaznak az anyagok. Így az összmennyiség körülbelül 40%-a papír, míg másik 30%-a növényi eredetű anyagok. A hulladék belsejében az anaerob viszonyé a főszerep, mert a kevés levegőt a baktériumok gyorsan elhasználják. Mivel a levegő, a felhalmozott hulladékok között megreked. Az anaerob tevékenység során széndioxid (CO2), metán (CH4), ammónia (NH3) és víz (H2O) képződik. A keletkező csurgalékvíz a csurgalékvíz aknából gravitációsan jut el a csurgalékvíz medencébe. A csurgalékvíz akna lehetővé teszi a vízkormányzást, tehát az aknába jutó csapadék és csurgalékvizek szétválasztását. Ezt az akna megfelelő szerelvényezésével lehet kivitelezni (tolózárak, kivető köztes csövek). A medence pufferolási célokat is egyaránt szolgál. A gravitációs kifolyást a medencébe elhelyezett vízszintérzékelő szabályozza, figyeli.A gyűjtőmedence szigetelése megegyezik a hulladéklerakó terület műszaki védelmével. A pufferolásra kerülő csurgalékvíz mennyiség meghatározása a keletkező csurgalékvíz és a pufferolási idő függvényében történik. (hu)
|
