Property Value
dbo:abstract
  • A csősz, vagy kerülő, hivatalosan mezőőr, a mezők, rétek, legelők és egyéb gazdasági területek őrzésével megbízott, rendszerint felesketett és gyakran külön jelvénnyel ellátott személy. A szőlőcsősz (akit rendszerint augusztus–november hónapokra fogadtak fel) a lopások és a szőlőhegyre tévedt háziállatok kártevése esetén a hegytörvények értelmében járt el, míg a madarak és rágcsálók ellen saját maga által készített riogató eszközökkel védte a szőlőt. Általában a hegybíró, vagy csőszbíró feladatkörébe tartozott felfogadása és felügyelete. A városoktól és falvaktól távolabb eső, különálló pusztákon igazgatási és igazságszolgáltatási funkciókat ellátó tisztség volt, amely a 18. század végén már fejlettségének magas fokán állt; a 19. század végén a Kiskunság néhány pusztája kivételével megszűnt, ill. teljesen beleolvadt a csendőrség intézményébe, miniszteri rendeletekkel szabályozták. A csőszök ideiglenes kunyhókban laktak, amit leveles ágból, nádból, kukoricaszárból raktak. Az Alföldön magas látófára másztak, hogy még a magas kukoricában is lássanak. A tolvajok által okozott kárt, amennyiben a tettest nem tudták megnevezni, meg kellett téríteniük. [forrás?] Erkölcscsősz: pejoratív értelmű, mások cselekedeteit rosszindulatúan bíráló személy a köznyelvben. (hu)
  • A csősz, vagy kerülő, hivatalosan mezőőr, a mezők, rétek, legelők és egyéb gazdasági területek őrzésével megbízott, rendszerint felesketett és gyakran külön jelvénnyel ellátott személy. A szőlőcsősz (akit rendszerint augusztus–november hónapokra fogadtak fel) a lopások és a szőlőhegyre tévedt háziállatok kártevése esetén a hegytörvények értelmében járt el, míg a madarak és rágcsálók ellen saját maga által készített riogató eszközökkel védte a szőlőt. Általában a hegybíró, vagy csőszbíró feladatkörébe tartozott felfogadása és felügyelete. A városoktól és falvaktól távolabb eső, különálló pusztákon igazgatási és igazságszolgáltatási funkciókat ellátó tisztség volt, amely a 18. század végén már fejlettségének magas fokán állt; a 19. század végén a Kiskunság néhány pusztája kivételével megszűnt, ill. teljesen beleolvadt a csendőrség intézményébe, miniszteri rendeletekkel szabályozták. A csőszök ideiglenes kunyhókban laktak, amit leveles ágból, nádból, kukoricaszárból raktak. Az Alföldön magas látófára másztak, hogy még a magas kukoricában is lássanak. A tolvajok által okozott kárt, amennyiben a tettest nem tudták megnevezni, meg kellett téríteniük. [forrás?] Erkölcscsősz: pejoratív értelmű, mások cselekedeteit rosszindulatúan bíráló személy a köznyelvben. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 20949 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 4241 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23626735 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Csősz (foglalkozás) (hu)
  • Csősz (foglalkozás) (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of