| dbo:abstract
|
- Csősz Géza (Szabadszállás, 1968. január 4. – ) fotográfus. Fekete-fehér fotográfiái által vált ismertté, amelyek határozott művészi koncepciót tükröznek. Művészete a privát idill illúziója és a társadalmi elidegenedés botrányának paradoxonában létezik. Az életvalóság perspektívájából is a végső kérdések izgatják: az anyaság misztériuma és a gyermekek hazugságok-előtti, gátlástalan őszintesége mint az emberi lélek lényegi dimenziói. Misztikus-extatikus látomások, hol a geometriai elvonatkoztatás akrobatikus modorában, hol pedig az emelkedett fotográfiai expresszió sose látott stílusában. Minden folyik, sötéten hullámzik: ember, táj, fák, felhők. A jelentőségteljes árnyékok a jelenlét és hiány paradoxona és a misztikus dimenzióváltás revelatív élménye egyszerre. "Eljött hát ez a pillanat is: Csősz Géza az indulat és szenvedély abszolutizálásával íme megteremtette az expresszionista fotóstílust. A gonosz fák, egzaltált egek és démoni vizek univerzumában a természet mintha ellenünk fordult volna, harcot hirdetve egyetlen igazi ellenségével: az emberrel. E fekete lángok közt, minden metsző élességben, fenyegetően csavarodik össze-vissza." (Miltényi Tibor, fotóesztéta) (hu)
- Csősz Géza (Szabadszállás, 1968. január 4. – ) fotográfus. Fekete-fehér fotográfiái által vált ismertté, amelyek határozott művészi koncepciót tükröznek. Művészete a privát idill illúziója és a társadalmi elidegenedés botrányának paradoxonában létezik. Az életvalóság perspektívájából is a végső kérdések izgatják: az anyaság misztériuma és a gyermekek hazugságok-előtti, gátlástalan őszintesége mint az emberi lélek lényegi dimenziói. Misztikus-extatikus látomások, hol a geometriai elvonatkoztatás akrobatikus modorában, hol pedig az emelkedett fotográfiai expresszió sose látott stílusában. Minden folyik, sötéten hullámzik: ember, táj, fák, felhők. A jelentőségteljes árnyékok a jelenlét és hiány paradoxona és a misztikus dimenzióváltás revelatív élménye egyszerre. "Eljött hát ez a pillanat is: Csősz Géza az indulat és szenvedély abszolutizálásával íme megteremtette az expresszionista fotóstílust. A gonosz fák, egzaltált egek és démoni vizek univerzumában a természet mintha ellenünk fordult volna, harcot hirdetve egyetlen igazi ellenségével: az emberrel. E fekete lángok közt, minden metsző élességben, fenyegetően csavarodik össze-vissza." (Miltényi Tibor, fotóesztéta) (hu)
|
