| dbo:abstract
|
- A cui bono (latin; voltaképpen egy hiányos mondat, jelentése nagyjából: „Na és kinek jó az?”) kérdése mögött rejlő elv arra céloz, hogy lehetnek rejtett, kapásból nem nyilvánvaló motívumok egy történés mögött, és hogy lehet, hogy nem az az igazi felelős a történtekért, aki elsőre annak látszik. Az elv drámaibb megfogalmazását Seneca című drámájából ismerjük: cui prodest („No és kinek áll ez érdekében?”). A teljes mondat így hangzik: Cui prōdest scelus, is fecit; azaz: „Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.” Általában arra szokás célozni az elv említésével, hogy a bűn elkövetője valószínűleg azok között található, akik valamiképpen profitáltak belőle, például anyagilag. Az ilyen érdekelt érdekeltsége gyakran nem kapásból nyilvánvaló, netán a vizsgálódók figyelmét szándékosan elterelik például egy bűnbak segítségével. (hu)
- A cui bono (latin; voltaképpen egy hiányos mondat, jelentése nagyjából: „Na és kinek jó az?”) kérdése mögött rejlő elv arra céloz, hogy lehetnek rejtett, kapásból nem nyilvánvaló motívumok egy történés mögött, és hogy lehet, hogy nem az az igazi felelős a történtekért, aki elsőre annak látszik. Az elv drámaibb megfogalmazását Seneca című drámájából ismerjük: cui prodest („No és kinek áll ez érdekében?”). A teljes mondat így hangzik: Cui prōdest scelus, is fecit; azaz: „Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.” Általában arra szokás célozni az elv említésével, hogy a bűn elkövetője valószínűleg azok között található, akik valamiképpen profitáltak belőle, például anyagilag. Az ilyen érdekelt érdekeltsége gyakran nem kapásból nyilvánvaló, netán a vizsgálódók figyelmét szándékosan elterelik például egy bűnbak segítségével. (hu)
|
