| dbo:abstract
|
- Az Alpha, eredeti elnevezésén Alpha AXP, egy 64 bites RISC utasításkészlet-architektúra (ISA) a Digital Equipment Corporation (DEC) fejlesztésében, amelyet arra terveztek, hogy felváltsa a 32 bites CISC ISA-t és annak megvalósításait. Az Alpha architektúrájú mikroprocesszorokat eredetileg a DEC fejlesztette ki és gyártotta. Ezeket a processzorokat elsősorban a DEC munkaállomásaiban és szervereiben alkalmazták, amely történetesen a cég közép és felső kategóriájú termékvonalának alapját alkotta. Néhány másik cég is forgalmazott Alpha processzoros rendszereket, beleértve a PC alaktényezőjű alaplapokat is. Az Alpha processzort támogató operációs rendszerek a következők: OpenVMS (korábban OpenVMS AXP néven volt ismert), (korábban: DEC OSF/1 AXP és Digital UNIX), Windows NT (32 bites emulációs réteget alkalmaz, megszűnt a 4.0 SP6 kiadás után, és a Windows 2000 RC1), GNU/Linux (Debian GNU/Linux, SUSE Linux, Gentoo Linux és Red Hat Linux), BSD UNIX (NetBSD, OpenBSD és FreeBSD egészen a 6.x-ig), valamint az kernel. Az Alpha architektúrát 1998-ban, a DEC legtöbb részével együtt, eladták a Compaq-nak. A Compaq, amely ekkor már az Intel ügyfele volt, elhatározta, hogy kivezeti a piacról az Alpha processzort és az új fejlesztésű Hewlett-Packard/Intel Itanium architektúrát vezeti be, ezért 2001-ben eladta a teljes Alpha szellemi tulajdont az Intelnek, amivel gyakorlatilag meg is szüntette a terméket. A Compaq még ugyanebben az évben a Hewlett-Packard tulajdonába került, amely 2004-ig folytatta a meglévő termékvonal fejlesztését, és ígéretet tett az Alpha-alapú termékek további forgalmazására és a támogatás fenntartására, nagyrészt a meglévő vevőkörnek, egészen 2006 októberéig. Ezt később meghosszabbította 2007 áprilisáig. (hu)
- Az Alpha, eredeti elnevezésén Alpha AXP, egy 64 bites RISC utasításkészlet-architektúra (ISA) a Digital Equipment Corporation (DEC) fejlesztésében, amelyet arra terveztek, hogy felváltsa a 32 bites CISC ISA-t és annak megvalósításait. Az Alpha architektúrájú mikroprocesszorokat eredetileg a DEC fejlesztette ki és gyártotta. Ezeket a processzorokat elsősorban a DEC munkaállomásaiban és szervereiben alkalmazták, amely történetesen a cég közép és felső kategóriájú termékvonalának alapját alkotta. Néhány másik cég is forgalmazott Alpha processzoros rendszereket, beleértve a PC alaktényezőjű alaplapokat is. Az Alpha processzort támogató operációs rendszerek a következők: OpenVMS (korábban OpenVMS AXP néven volt ismert), (korábban: DEC OSF/1 AXP és Digital UNIX), Windows NT (32 bites emulációs réteget alkalmaz, megszűnt a 4.0 SP6 kiadás után, és a Windows 2000 RC1), GNU/Linux (Debian GNU/Linux, SUSE Linux, Gentoo Linux és Red Hat Linux), BSD UNIX (NetBSD, OpenBSD és FreeBSD egészen a 6.x-ig), valamint az kernel. Az Alpha architektúrát 1998-ban, a DEC legtöbb részével együtt, eladták a Compaq-nak. A Compaq, amely ekkor már az Intel ügyfele volt, elhatározta, hogy kivezeti a piacról az Alpha processzort és az új fejlesztésű Hewlett-Packard/Intel Itanium architektúrát vezeti be, ezért 2001-ben eladta a teljes Alpha szellemi tulajdont az Intelnek, amivel gyakorlatilag meg is szüntette a terméket. A Compaq még ugyanebben az évben a Hewlett-Packard tulajdonába került, amely 2004-ig folytatta a meglévő termékvonal fejlesztését, és ígéretet tett az Alpha-alapú termékek további forgalmazására és a támogatás fenntartására, nagyrészt a meglévő vevőkörnek, egészen 2006 októberéig. Ezt később meghosszabbította 2007 áprilisáig. (hu)
|
