| dbo:abstract
|
- A dachsteini mészkő az – Magyarországon a Dunántúli-középhegységben és a – általánosan előforduló, többnyire a fődolomitra települő, késő triász (felső karni–rhaeti) korú, kb. 210 millió éves karbonátos kőzet. Magyarország litosztratigráfiai egységeinek listájában Dachsteini Mészkő Formáció néven szerepel. Színe többnyire világosszürke; rétegvastagsága 700–1000 m. Alsó, a fődolomit felé átmeneti jellegű szakaszát „átmeneti rétegek”, illetve „fenyőfői tagozat” néven különböztetik meg. Anyaga egy nagy , illetve , tehát a tengerparttól távoli tengeri platón ülepedett le. A szárazföld felől érkező üledékek nem jutottak el idáig, ezért homok- és agyagtartalma 1%-nál is kevesebb. Jellegzetesen , azaz a platóról időnként visszahúzódottá a tenger, majd újra elöntötte azt — erről egyrészt az őstalajnyomok és száradási repedések tanúskodnak, másrészt a partvidékekre jellemző sztromatolitok. Az ősi tengerben a foraminiferák, zöldmoszatok, korallok éltek. A kőzet sok Megalodus kagylómaradványt tartalmaz. A kőzet szövete gyakran breccsás, mivel a kréta időszak hegységképző mozgásainak eredményeként a összetöredezett, majd immár nyugodtabb körülmények között cementálódott. Ez utóbbi folyamat nem volt egyenletes; a mészkőnek vannak kevésbé cementált, murvás, illetve porló változatai is. (hu)
- A dachsteini mészkő az – Magyarországon a Dunántúli-középhegységben és a – általánosan előforduló, többnyire a fődolomitra települő, késő triász (felső karni–rhaeti) korú, kb. 210 millió éves karbonátos kőzet. Magyarország litosztratigráfiai egységeinek listájában Dachsteini Mészkő Formáció néven szerepel. Színe többnyire világosszürke; rétegvastagsága 700–1000 m. Alsó, a fődolomit felé átmeneti jellegű szakaszát „átmeneti rétegek”, illetve „fenyőfői tagozat” néven különböztetik meg. Anyaga egy nagy , illetve , tehát a tengerparttól távoli tengeri platón ülepedett le. A szárazföld felől érkező üledékek nem jutottak el idáig, ezért homok- és agyagtartalma 1%-nál is kevesebb. Jellegzetesen , azaz a platóról időnként visszahúzódottá a tenger, majd újra elöntötte azt — erről egyrészt az őstalajnyomok és száradási repedések tanúskodnak, másrészt a partvidékekre jellemző sztromatolitok. Az ősi tengerben a foraminiferák, zöldmoszatok, korallok éltek. A kőzet sok Megalodus kagylómaradványt tartalmaz. A kőzet szövete gyakran breccsás, mivel a kréta időszak hegységképző mozgásainak eredményeként a összetöredezett, majd immár nyugodtabb körülmények között cementálódott. Ez utóbbi folyamat nem volt egyenletes; a mészkőnek vannak kevésbé cementált, murvás, illetve porló változatai is. (hu)
|
