| dbo:abstract
|
- A dakuten (濁点), más néven ten-ten (点々, てんてん), cson-cson (ちょんちょん) vagy dakuonpu ( 濁音符) diakritikus jel a japán nyelvben, melyet a kanáknál alkalmaznak zöngés párok jelölésére, valamint a jelenség (előreható zöngésedés) esetében is. Jelölése a kana jobb felső részén, a ゛jellel történik, mely az idézőjelhez hasonlít. Például a か (ka) kanából dakutennel が (ga) lesz, azaz a ka szótag zöngés párja. A dakuten a következőképp módosítja a zöngétlen hangokat zöngéssé: k→g, c/sz→dz, t→d, h→b és cs/s→dzs. A handakuten (半濁点) vagy maru (丸) ezzel szemben egyedül a [h] hangot módosítja [p]-re, azaz zárhangra. Jelölésére a kana jobb felső részén egy kis kör ゜szolgál. Segítségével például a は (ha) szótagból ぱ (pa) lesz. Az 1598-ban kiadott (落葉集) szótár volt az első nyomtatott szótár Japánban, mely rendszerszerűen használta a dakutent és handakutent. A handakutent először 1536-ban a Nicsiren sónin csúgaszan (日蓮聖人註画讃), Nicsiren buddhista szerzetes életét bemutató illusztrált tekercsen használták. (hu)
- A dakuten (濁点), más néven ten-ten (点々, てんてん), cson-cson (ちょんちょん) vagy dakuonpu ( 濁音符) diakritikus jel a japán nyelvben, melyet a kanáknál alkalmaznak zöngés párok jelölésére, valamint a jelenség (előreható zöngésedés) esetében is. Jelölése a kana jobb felső részén, a ゛jellel történik, mely az idézőjelhez hasonlít. Például a か (ka) kanából dakutennel が (ga) lesz, azaz a ka szótag zöngés párja. A dakuten a következőképp módosítja a zöngétlen hangokat zöngéssé: k→g, c/sz→dz, t→d, h→b és cs/s→dzs. A handakuten (半濁点) vagy maru (丸) ezzel szemben egyedül a [h] hangot módosítja [p]-re, azaz zárhangra. Jelölésére a kana jobb felső részén egy kis kör ゜szolgál. Segítségével például a は (ha) szótagból ぱ (pa) lesz. Az 1598-ban kiadott (落葉集) szótár volt az első nyomtatott szótár Japánban, mely rendszerszerűen használta a dakutent és handakutent. A handakutent először 1536-ban a Nicsiren sónin csúgaszan (日蓮聖人註画讃), Nicsiren buddhista szerzetes életét bemutató illusztrált tekercsen használták. (hu)
|
