| dbo:abstract
|
- A Daugava avagy másképpen Nyugati-Dvina (belarusz nyelven Заходняя Дзьвіна, lettül Daugava, oroszul Западная Двина [Zapadnaja Dvina], lengyelül Dźwina, németül Düna, észtül Väina) 1,020 km hosszú folyó Észak-Európában, ebből 325 km Oroszország területén. A folyó az oroszországi Valdaj-hátságból ered, majd Fehéroroszországon, Lettországon át folyik, és Rigánál ömlik a Balti-tengerbe. A folyó nagy része hajózható és csatorna köti össze a Dnyeperrel. A folyó lettországi részén 3 vízierőmű található: A Rigai a 35. folyamkilométernél, a Ķeguma-i (ejtsd: Tyeguma) a 70. folyamkilométernél és a Pļaviņu (ejtsd: Plavinyu) a 107. folyamkilométernél. További erőmű megépítését tervezik Daugavpils (németül Dünaburg) körzetében. Ez ellen a lett környezetvédők nagyon határozottan tiltakoznak. A 10. században a vikingek a Daugaván és Dnyeperen keresztül jutottak el Bizáncba, bár akkor még a Daugava-Dnyeper csatorna nem létezett. (hu)
- A Daugava avagy másképpen Nyugati-Dvina (belarusz nyelven Заходняя Дзьвіна, lettül Daugava, oroszul Западная Двина [Zapadnaja Dvina], lengyelül Dźwina, németül Düna, észtül Väina) 1,020 km hosszú folyó Észak-Európában, ebből 325 km Oroszország területén. A folyó az oroszországi Valdaj-hátságból ered, majd Fehéroroszországon, Lettországon át folyik, és Rigánál ömlik a Balti-tengerbe. A folyó nagy része hajózható és csatorna köti össze a Dnyeperrel. A folyó lettországi részén 3 vízierőmű található: A Rigai a 35. folyamkilométernél, a Ķeguma-i (ejtsd: Tyeguma) a 70. folyamkilométernél és a Pļaviņu (ejtsd: Plavinyu) a 107. folyamkilométernél. További erőmű megépítését tervezik Daugavpils (németül Dünaburg) körzetében. Ez ellen a lett környezetvédők nagyon határozottan tiltakoznak. A 10. században a vikingek a Daugaván és Dnyeperen keresztül jutottak el Bizáncba, bár akkor még a Daugava-Dnyeper csatorna nem létezett. (hu)
|
