Az 1667?1668-as spanyol?francia hbor, amelyet devolcis hbornak is neveznek, 1667 mjusban robbant ki. IV. Flp spanyol kirly elhunyta utn XIV. Lajos francia kirly ignyt tmasztott Spanyolorszg nmetalfldi tartomnyaira, amelyeket sajt felesge, Ausztriai Mria Terzia infnsn? apai rksgnek nyilvntott, a burgundi magnjogban meglv? devolci jogintzmnyre hivatkozva. 1667-ben hdt hadjratot indtott e tartomnyok megszerzsre. Jelent?s katonai sikereket rt el, elfoglalta a kvetelt terletek nagy rszt. 1668 janurjban azonban a megtmadott Spanyolorszg tmogatsra Anglia, az Egyeslt Holland Tartomnyok s Svdorszg megktttk a (Triple Alliance). E katonai koalcival szemben XIV. Lajos meghtrlt, s trgyalsokra knyszerlt. A hbort az 1668. mjus

Property Value
dbo:abstract
  • Az 1667–1668-as spanyol–francia háború, amelyet devolúciós háborúnak is neveznek, 1667 májusában robbant ki. IV. Fülöp spanyol király elhunyta után XIV. Lajos francia király igényt támasztott Spanyolország németalföldi tartományaira, amelyeket saját felesége, Ausztriai Mária Terézia infánsnő apai örökségének nyilvánított, a burgundi magánjogban meglévő devolúció jogintézményére hivatkozva. 1667-ben hódító hadjáratot indított e tartományok megszerzésére. Jelentős katonai sikereket ért el, elfoglalta a követelt területek nagy részét. 1668 januárjában azonban a megtámadott Spanyolország támogatására Anglia, az Egyesült Holland Tartományok és Svédország megkötötték a (Triple Alliance). E katonai koalícióval szemben XIV. Lajos meghátrált, és tárgyalásokra kényszerült. A háborút az 1668. május 2-án aláírt aacheni békeszerződés zárta le, melynek értelmében XIV. Lajosnak le kellett mondania legtöbb hódításáról, így a Franche-Comtéról és a Spanyol-Németalföldön elfoglalt terület nagyobb részéről is. 12 meghódított flandriai város azonban a franciák kezén maradt. Az elfoglalt spanyol erődítményeket a kivonuló francia csapatok lerombolták, a hadjárat későbbi megismétlésére készülve. Ezzel az 1667–68-as konfliktussal kezdődött XIV. Lajos nagy területszerző háborúinak sorozata, amelyet a franciákkal szimpatizáló szerzők „egyesítő háborúknak” („guerres de réunions”), a német történelmi munkák „XIV. Lajos rablóháborúinak” („Raubkriege Ludwigs XIV”) neveznek. E területszerző hadjáratok a fiatal király birodalmának növelését, és a Francia Királyság európai nagyhatalmi státuszának erősítését szolgálták. Az 1668-ban visszaadott területek nagy részét XIV. Lajos következő hadjáratában, az 1672-ben megindított francia–holland háborúban ismét megszerezte. (hu)
  • Az 1667–1668-as spanyol–francia háború, amelyet devolúciós háborúnak is neveznek, 1667 májusában robbant ki. IV. Fülöp spanyol király elhunyta után XIV. Lajos francia király igényt támasztott Spanyolország németalföldi tartományaira, amelyeket saját felesége, Ausztriai Mária Terézia infánsnő apai örökségének nyilvánított, a burgundi magánjogban meglévő devolúció jogintézményére hivatkozva. 1667-ben hódító hadjáratot indított e tartományok megszerzésére. Jelentős katonai sikereket ért el, elfoglalta a követelt területek nagy részét. 1668 januárjában azonban a megtámadott Spanyolország támogatására Anglia, az Egyesült Holland Tartományok és Svédország megkötötték a (Triple Alliance). E katonai koalícióval szemben XIV. Lajos meghátrált, és tárgyalásokra kényszerült. A háborút az 1668. május 2-án aláírt aacheni békeszerződés zárta le, melynek értelmében XIV. Lajosnak le kellett mondania legtöbb hódításáról, így a Franche-Comtéról és a Spanyol-Németalföldön elfoglalt terület nagyobb részéről is. 12 meghódított flandriai város azonban a franciák kezén maradt. Az elfoglalt spanyol erődítményeket a kivonuló francia csapatok lerombolták, a hadjárat későbbi megismétlésére készülve. Ezzel az 1667–68-as konfliktussal kezdődött XIV. Lajos nagy területszerző háborúinak sorozata, amelyet a franciákkal szimpatizáló szerzők „egyesítő háborúknak” („guerres de réunions”), a német történelmi munkák „XIV. Lajos rablóháborúinak” („Raubkriege Ludwigs XIV”) neveznek. E területszerző hadjáratok a fiatal király birodalmának növelését, és a Francia Királyság európai nagyhatalmi státuszának erősítését szolgálták. Az 1668-ban visszaadott területek nagy részét XIV. Lajos következő hadjáratában, az 1672-ben megindított francia–holland háborúban ismét megszerezte. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 727925 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 46415 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23781480 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 2018 (xsd:integer)
prop-hu:dátum
  • 1667 (xsd:integer)
  • 1668 (xsd:integer)
prop-hu:eredmény
  • Részleges francia katonai győzelem, Aacheni béke (1668). (hu)
  • Részleges francia katonai győzelem, Aacheni béke (1668). (hu)
prop-hu:helyszín
prop-hu:konfliktus
  • (hu)
  • Spanyol–francia háború (hu)
  • (hu)
  • Spanyol–francia háború (hu)
prop-hu:kép
  • Siege tournai.jpg (hu)
  • Siege tournai.jpg (hu)
prop-hu:képfelirat
  • (Adam Frans van der Meulen műve) (hu)
  • Tournai francia ostroma (hu)
  • (Adam Frans van der Meulen műve) (hu)
  • Tournai francia ostroma (hu)
prop-hu:ok
  • XIV. Lajos területi igényei a Spanyol-Németalföldre. (hu)
  • XIV. Lajos területi igényei a Spanyol-Németalföldre. (hu)
prop-hu:parancsnok
  • 25 (xsd:integer)
  • border|25px Castel Rodrigo márki (hu)
  • border|25px Marchin grófja (hu)
prop-hu:területváltozások
  • 12 (xsd:integer)
prop-hu:támadó
  • 25 (xsd:integer)
prop-hu:url
prop-hu:védekező
  • 25 (xsd:integer)
  • border|25px Anglia (hu)
  • border|25px Spanyolország (hu)
  • border|25px Svédország (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Az 1667–1668-as spanyol–francia háború, amelyet devolúciós háborúnak is neveznek, 1667 májusában robbant ki. IV. Fülöp spanyol király elhunyta után XIV. Lajos francia király igényt támasztott Spanyolország németalföldi tartományaira, amelyeket saját felesége, Ausztriai Mária Terézia infánsnő apai örökségének nyilvánított, a burgundi magánjogban meglévő devolúció jogintézményére hivatkozva. 1667-ben hódító hadjáratot indított e tartományok megszerzésére. Jelentős katonai sikereket ért el, elfoglalta a követelt területek nagy részét. 1668 januárjában azonban a megtámadott Spanyolország támogatására Anglia, az Egyesült Holland Tartományok és Svédország megkötötték a (Triple Alliance). E katonai koalícióval szemben XIV. Lajos meghátrált, és tárgyalásokra kényszerült. A háborút az 1668. május (hu)
  • Az 1667–1668-as spanyol–francia háború, amelyet devolúciós háborúnak is neveznek, 1667 májusában robbant ki. IV. Fülöp spanyol király elhunyta után XIV. Lajos francia király igényt támasztott Spanyolország németalföldi tartományaira, amelyeket saját felesége, Ausztriai Mária Terézia infánsnő apai örökségének nyilvánított, a burgundi magánjogban meglévő devolúció jogintézményére hivatkozva. 1667-ben hódító hadjáratot indított e tartományok megszerzésére. Jelentős katonai sikereket ért el, elfoglalta a követelt területek nagy részét. 1668 januárjában azonban a megtámadott Spanyolország támogatására Anglia, az Egyesült Holland Tartományok és Svédország megkötötték a (Triple Alliance). E katonai koalícióval szemben XIV. Lajos meghátrált, és tárgyalásokra kényszerült. A háborút az 1668. május (hu)
rdfs:label
  • Devolúciós háború (hu)
  • Devolúciós háború (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:battle of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:csatái of
is foaf:primaryTopic of