| dbo:abstract
|
- Diffúziólimitált aggregációnak (röviden DLA-nak) nevezzük azt a folyamatot, mely során (vagy speciálisan Brown-mozgást) végző részecskék egymáson, vagy egy csírán való megtapadva fürtökbe állnak össze. Az DLA mögötti elvet és alkotta 1981-ben. A DLA általában alkalmazható olyan rendszerekben, melyben a részecskék mozgását főként a diffúzió szabja meg, ilyen folyamatok a természetben is megfigyelhetők például kristályképződéskor, vagy elektromos kisülések esetén. A Brown-mozgást végző részecskék DLA során képzett, fraktál jellemzőkkel rendelkező fürtjeit Brown-fáknak is nevezik. Attól függően, hogy szabad aggregáció, vagy rácshoz kötött aggregációról van-e szó, a fraktáldimenzió (azonos dimenziónál is) különféle lehet. A fürtnövekedés alakja továbbá befolyásolható a lerakódási felület különféle megválasztásával, például történhet az aggregáció pontszerű csírán, felületen stb., a jobb oldali ábrák néhány ilyen példát mutatnak. A DLA aggregátumok vizsgálatának gyakori módja a számítógépes szimuláció. Ez történhet egy adott beágyazási dimenziójú rácson, akár több dimenzióban is, vagy történhet molekuladinamikai szimulációban, valós pályát befutó részecskék szimulációjával. Ez utóbbi esetben a részecske akkor tapad a fürthöz, amikor ahhoz egy küszöbértéknél közelebb kerül. A DLA során a bolyongó részecskék közti kölcsönhatásoktól eltekintenek, hogy a még meg nem tapadt részecskék mozgását csak a diffúzió szabja meg. (hu)
- Diffúziólimitált aggregációnak (röviden DLA-nak) nevezzük azt a folyamatot, mely során (vagy speciálisan Brown-mozgást) végző részecskék egymáson, vagy egy csírán való megtapadva fürtökbe állnak össze. Az DLA mögötti elvet és alkotta 1981-ben. A DLA általában alkalmazható olyan rendszerekben, melyben a részecskék mozgását főként a diffúzió szabja meg, ilyen folyamatok a természetben is megfigyelhetők például kristályképződéskor, vagy elektromos kisülések esetén. A Brown-mozgást végző részecskék DLA során képzett, fraktál jellemzőkkel rendelkező fürtjeit Brown-fáknak is nevezik. Attól függően, hogy szabad aggregáció, vagy rácshoz kötött aggregációról van-e szó, a fraktáldimenzió (azonos dimenziónál is) különféle lehet. A fürtnövekedés alakja továbbá befolyásolható a lerakódási felület különféle megválasztásával, például történhet az aggregáció pontszerű csírán, felületen stb., a jobb oldali ábrák néhány ilyen példát mutatnak. A DLA aggregátumok vizsgálatának gyakori módja a számítógépes szimuláció. Ez történhet egy adott beágyazási dimenziójú rácson, akár több dimenzióban is, vagy történhet molekuladinamikai szimulációban, valós pályát befutó részecskék szimulációjával. Ez utóbbi esetben a részecske akkor tapad a fürthöz, amikor ahhoz egy küszöbértéknél közelebb kerül. A DLA során a bolyongó részecskék közti kölcsönhatásoktól eltekintenek, hogy a még meg nem tapadt részecskék mozgását csak a diffúzió szabja meg. (hu)
|
