| dbo:abstract
|
- Dinamikus tömörség és teherbírás vizsgálat a dinamikus FWD1 (Falling Weight Deflectometer) módszer alkalmazása a földművek megfelelő építési paramétereinek, minőségének meghatározására az építőmérnöki gyakorlatban, vasút, autópálya és vízépítési töltéseknél, földmunkáknál, híd-háttöltéseknél, közmű visszatöltéseknél. Dinamikus teherbírási modulus számítása a Boussinesq-féle képlettel, az ÚT2-2.124 és CWA 15846 szerint, az alábbi kifejezésből történik: , ahol:
* c = π/2 merev, vagy c=2 hajlékony Boussisnesq-féle tárcsaszorzó (választható)
* s = tárcsa közepének függőleges elmozdulása (mért érték)
* µ = a mért anyagra jellemző Poisson-tényező (választható)
* = dinamikus tárcsa alatti terhelés, = /A (alapadat 0,35 N/mm2)
* A = tárcsa felülete (tárolt alapadat)
* r = tárcsa sugara (alapadat)
* = dinamikus terhelő erő (kalibrált, beállított érték) ahol:
* m = az ejtősúly tömege (tárolt alapadat)
* h = az ejtési magasság (beállított érték)
* g = nehézségi gyorsulás az adott szélességi fokon (LAT-tárolt alapadat)
* K = rugóállandó (tárolt alapadat) Dinamikus tömörségi fok az adott víztartalom mellett mért helyszíni relatív tömörségi fok és a nedvesség-korrekciós tényező szorzata:T%= T%* T [%] Ahol: T% helyszíni relatív tömörségi fok csak a tömörítő munkától függ ( a tömörítő henger munkavégzését minősíti) az adott víztartalomnál. T az adott szemcsés anyag (talaj) nedves viselkedését jellemző tényező T= ρ / ρ értéke mindig ≤ 1,0 A dinamikus helyszíni relatív tömörségi fok (T %) a kistárcsás SP-LFWD az ejtősúly 10-18 leejtésének hatására létrejött tömörödési görbéből számítható az ÚT2-2.124 és CWA 15846 szerint, a deformációs mutatóból. A mért süllyedési görbéből számított relatív helyszíni tömörség adott víztartalomnál: T% = 100 - Φ * ahol: Φ = Proctor-vizsgálat G=constans modelljében az alakváltozás és a dinamikus tömörségi fok lineáris összefüggésének meredeksége (0,365 +/-0,02)D= Deformációs mutató, értéke D=(ΣΔ(3i+j))/18ahol i=0-5 és j=1-3 és Δi =s – s Az elmélet a Proctor vizsgálat elemzéséből levezette és elsőként publikálta Subert-Phong-Imre Magyarországról. A kistárcsás könnyű ejtősúlyos készülék (SP-LFWD) alkalmas ennek az elméletnek a használatára, külső mérési helyszínen, azonnali eredménnyel. A B&C (Bearing capacity & Compactness tester) berendezés „2in1” azaz egy időben egyszerre méri a dinamikus modulust - mint teherbírási jellemzőt és a dinamikus tömörségi fokot - mint tömörségi paramétert. Ez az első és elfogadott elmélet a minőségvizsgálati mérések közül, amelyik a leejtett súly alatti süllyedésből számítja a tömörségi fokot, nem pedig a bizonytalan sűrűségből. Hagyományosan a tömörségi fokot a sűrűségarányból határozták meg, izotópos méréssel, kiszúró-hengerrel, vagy homokkitöltéses módszerrel mérve a térfogatot és a nedves sűrűséget. A nedves sűrűségből számították a szárazat az anyag víztartalmának ismeretében, a száraz sűrűséget a térfogat és a száraz sűrűség ismeretében. A referencia sűrűség általában legnagyobb száraz Proctor sűrűség. Napjainkban a referencia sűrűség meghatározására már nem csak a laboratóriumi Proctor vizsgálat, hanem a vibroasztalos, vibrokalapácsos vagy vibrohengeres módszerek is alkalmazhatók. Ezek miatt a körülmények miatt a viszonyítási sűrűséggel számított tömörségi fok pontossága gyenge, hibája elérheti a +/-5% is. Hivatkozások: ÚT 2-2.124: Előadás: Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben CWA: (hu)
- Dinamikus tömörség és teherbírás vizsgálat a dinamikus FWD1 (Falling Weight Deflectometer) módszer alkalmazása a földművek megfelelő építési paramétereinek, minőségének meghatározására az építőmérnöki gyakorlatban, vasút, autópálya és vízépítési töltéseknél, földmunkáknál, híd-háttöltéseknél, közmű visszatöltéseknél. Dinamikus teherbírási modulus számítása a Boussinesq-féle képlettel, az ÚT2-2.124 és CWA 15846 szerint, az alábbi kifejezésből történik: , ahol:
* c = π/2 merev, vagy c=2 hajlékony Boussisnesq-féle tárcsaszorzó (választható)
* s = tárcsa közepének függőleges elmozdulása (mért érték)
* µ = a mért anyagra jellemző Poisson-tényező (választható)
* = dinamikus tárcsa alatti terhelés, = /A (alapadat 0,35 N/mm2)
* A = tárcsa felülete (tárolt alapadat)
* r = tárcsa sugara (alapadat)
* = dinamikus terhelő erő (kalibrált, beállított érték) ahol:
* m = az ejtősúly tömege (tárolt alapadat)
* h = az ejtési magasság (beállított érték)
* g = nehézségi gyorsulás az adott szélességi fokon (LAT-tárolt alapadat)
* K = rugóállandó (tárolt alapadat) Dinamikus tömörségi fok az adott víztartalom mellett mért helyszíni relatív tömörségi fok és a nedvesség-korrekciós tényező szorzata:T%= T%* T [%] Ahol: T% helyszíni relatív tömörségi fok csak a tömörítő munkától függ ( a tömörítő henger munkavégzését minősíti) az adott víztartalomnál. T az adott szemcsés anyag (talaj) nedves viselkedését jellemző tényező T= ρ / ρ értéke mindig ≤ 1,0 A dinamikus helyszíni relatív tömörségi fok (T %) a kistárcsás SP-LFWD az ejtősúly 10-18 leejtésének hatására létrejött tömörödési görbéből számítható az ÚT2-2.124 és CWA 15846 szerint, a deformációs mutatóból. A mért süllyedési görbéből számított relatív helyszíni tömörség adott víztartalomnál: T% = 100 - Φ * ahol: Φ = Proctor-vizsgálat G=constans modelljében az alakváltozás és a dinamikus tömörségi fok lineáris összefüggésének meredeksége (0,365 +/-0,02)D= Deformációs mutató, értéke D=(ΣΔ(3i+j))/18ahol i=0-5 és j=1-3 és Δi =s – s Az elmélet a Proctor vizsgálat elemzéséből levezette és elsőként publikálta Subert-Phong-Imre Magyarországról. A kistárcsás könnyű ejtősúlyos készülék (SP-LFWD) alkalmas ennek az elméletnek a használatára, külső mérési helyszínen, azonnali eredménnyel. A B&C (Bearing capacity & Compactness tester) berendezés „2in1” azaz egy időben egyszerre méri a dinamikus modulust - mint teherbírási jellemzőt és a dinamikus tömörségi fokot - mint tömörségi paramétert. Ez az első és elfogadott elmélet a minőségvizsgálati mérések közül, amelyik a leejtett súly alatti süllyedésből számítja a tömörségi fokot, nem pedig a bizonytalan sűrűségből. Hagyományosan a tömörségi fokot a sűrűségarányból határozták meg, izotópos méréssel, kiszúró-hengerrel, vagy homokkitöltéses módszerrel mérve a térfogatot és a nedves sűrűséget. A nedves sűrűségből számították a szárazat az anyag víztartalmának ismeretében, a száraz sűrűséget a térfogat és a száraz sűrűség ismeretében. A referencia sűrűség általában legnagyobb száraz Proctor sűrűség. Napjainkban a referencia sűrűség meghatározására már nem csak a laboratóriumi Proctor vizsgálat, hanem a vibroasztalos, vibrokalapácsos vagy vibrohengeres módszerek is alkalmazhatók. Ezek miatt a körülmények miatt a viszonyítási sűrűséggel számított tömörségi fok pontossága gyenge, hibája elérheti a +/-5% is. Hivatkozások: ÚT 2-2.124: Előadás: Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben CWA: (hu)
|
