| dbo:abstract
|
- A dinoszauruszrendszertan kialakulása 1842-ben kezdődött, mikor Sir Richard Owen az Iguanodont, a Megalosaurust és a Hylaeosaurust egy különálló nemzetségbe vagy alrendbe kívánta besorolni, melynek a Dinosauria nevet javasolta. 1887 és 1888 között Harry Seeley a medencéjük felépítése alapján két csoportra, a hüllőmedencéjűek (Saurischia) és a madármedencéjűek (Ornitischia) rendjére osztotta fel a dinoszauruszokat. Ezek a csoportosítások rendkívül tartósnak bizonyultak, de voltak kevésbé időtálló rendszertani változtatások is. A legnagyobb változást rovarszakértő 1950-es évekbeli munkája eredményezte, melyből kifejlődött a modern kladisztika tudománya. A kizárólag fosszíliákból ismert fajok egyedi jellemzőinek precíz elemzése és más eltérő állatcsoportok (kládok) tulajdonságaival való összevetése hihetetlenül hasznosnak bizonyult. Mikor az 1990-es években a kladisztikában bevezették a számítógépes modellezést, az őslénykutatók az első zoológusok között voltak, akik használni kezdték a rendszert[forrás?]. A dinoszaurusz klád progresszív feltérképezése és az új felfedezések több, korábban bizonytalan taxonok közti kapcsolatra is fényt derítettek, amelyek a 2000-es évek közepére már elfogadottá váltak. Míg a kladisztika egyeduralkodóvá vált a hivatásos őslénykutatók között, a Linné-i rendszert néhány kutató továbbra is használta, főként ismeretterjesztő munkák céljára. (hu)
- A dinoszauruszrendszertan kialakulása 1842-ben kezdődött, mikor Sir Richard Owen az Iguanodont, a Megalosaurust és a Hylaeosaurust egy különálló nemzetségbe vagy alrendbe kívánta besorolni, melynek a Dinosauria nevet javasolta. 1887 és 1888 között Harry Seeley a medencéjük felépítése alapján két csoportra, a hüllőmedencéjűek (Saurischia) és a madármedencéjűek (Ornitischia) rendjére osztotta fel a dinoszauruszokat. Ezek a csoportosítások rendkívül tartósnak bizonyultak, de voltak kevésbé időtálló rendszertani változtatások is. A legnagyobb változást rovarszakértő 1950-es évekbeli munkája eredményezte, melyből kifejlődött a modern kladisztika tudománya. A kizárólag fosszíliákból ismert fajok egyedi jellemzőinek precíz elemzése és más eltérő állatcsoportok (kládok) tulajdonságaival való összevetése hihetetlenül hasznosnak bizonyult. Mikor az 1990-es években a kladisztikában bevezették a számítógépes modellezést, az őslénykutatók az első zoológusok között voltak, akik használni kezdték a rendszert[forrás?]. A dinoszaurusz klád progresszív feltérképezése és az új felfedezések több, korábban bizonytalan taxonok közti kapcsolatra is fényt derítettek, amelyek a 2000-es évek közepére már elfogadottá váltak. Míg a kladisztika egyeduralkodóvá vált a hivatásos őslénykutatók között, a Linné-i rendszert néhány kutató továbbra is használta, főként ismeretterjesztő munkák céljára. (hu)
|
