| dbo:abstract
|
- A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik. Legmagasabb pontja a Maja Jezerce, 2694 m. A hegység kőzete mészkő, ezért a domborzatát karsztos felszíni formák uralják. Átlagosan 1000–1500 m magasságig nyúló hegyvonulat, melynek legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. Vonulatai két részre tagolhatók: egyfelől a parti láncokra, másfelől a . A tengerparti láncok: az Učka (1369 m), a (1796 m), a Velebit (1700 m), a Kozjak, a Mosor, a Biokovo, az és a . A átlagosan 700 km hosszú, 250 km széles kiterjedésű, változatos sziklavilág, melynek magassága 1250 – 1800 m.Három részre osztjuk a Dinári-hegységet: délnyugati (vagy tengerparti), középső és északnyugati rész.A Dinári-hegységben jelentős mennyiségű az érc, ezért érchegységnek is nevezik. (hu)
- A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik. Legmagasabb pontja a Maja Jezerce, 2694 m. A hegység kőzete mészkő, ezért a domborzatát karsztos felszíni formák uralják. Átlagosan 1000–1500 m magasságig nyúló hegyvonulat, melynek legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. Vonulatai két részre tagolhatók: egyfelől a parti láncokra, másfelől a . A tengerparti láncok: az Učka (1369 m), a (1796 m), a Velebit (1700 m), a Kozjak, a Mosor, a Biokovo, az és a . A átlagosan 700 km hosszú, 250 km széles kiterjedésű, változatos sziklavilág, melynek magassága 1250 – 1800 m.Három részre osztjuk a Dinári-hegységet: délnyugati (vagy tengerparti), középső és északnyugati rész.A Dinári-hegységben jelentős mennyiségű az érc, ezért érchegységnek is nevezik. (hu)
|
