A Diprotodon optatum volt a Földön valaha élt legnagyobb ismert erszényes. A Diprotodontia rend Diprotodontidae családjának egy kihalt faja, amely Ausztráliában élt a pleisztocén id?szakban. Mintegy 1,6 millió évvel ezel?tt jelent meg és körülbelül 45-25 000 évvel ezel?tt halt ki. Korábban 8 különböz? faját tartották számon - köztük a szinonimáit is -, azonban a legújabb vizsgálatok szerint, mindezek egy fajhoz tartoznak; a különbséget a különböz? korú, helybéli és nembéli változások eredményezik.

Property Value
dbo:abstract
  • A Diprotodon optatum volt a Földön valaha Ă©lt legnagyobb ismert erszĂ©nyes. A Diprotodontia rend Diprotodontidae csalĂĄdjĂĄnak egy kihalt faja, amely AusztrĂĄliĂĄban Ă©lt a pleisztocĂ©n idƑszakban. Mintegy 1,6 milliĂł Ă©vvel ezelƑtt jelent meg Ă©s körĂŒlbelĂŒl 45-25 000 Ă©vvel ezelƑtt halt ki. KorĂĄbban 8 kĂŒlönbözƑ fajĂĄt tartottĂĄk szĂĄmon - köztĂŒk a szinonimĂĄit is -, azonban a legĂșjabb vizsgĂĄlatok szerint, mindezek egy fajhoz tartoznak; a kĂŒlönbsĂ©get a kĂŒlönbözƑ korĂș, helybĂ©li Ă©s nembĂ©li vĂĄltozĂĄsok eredmĂ©nyezik. Az orrszarvĂș mĂ©retƱ, hatalmas növĂ©nyevƑ ĂĄllat marmagassĂĄga körĂŒlbelĂŒl 2 mĂ©ter, tömege 2790 kilogramm lehetett. ValĂłszĂ­nƱleg AusztrĂĄlia erdƑs-fĂŒves tĂ©rsĂ©geiben Ă©lt. DĂ©l-AusztrĂĄlia szövetsĂ©gi ĂĄllam Ă©szaki rĂ©szĂ©n viszonylag nagy szĂĄmĂș Ă©p csontvĂĄza kerĂŒlt elƑ, egy kiszĂĄradt tĂłmederben pedig lĂĄbnyomai is fennmaradtak. LĂĄbnyomai elĂĄrultĂĄk, hogy valĂłszĂ­nƱleg olyan jellegƱ szƑrzet borĂ­thatta, mint a lovakat: tehĂĄt nem volt csupasz, mint az orrszarvĂșak. Hatalmas, agyarszerƱ metszƑfogai voltak, amelyekkel valĂłszĂ­nƱleg gyökereket ĂĄshatott ki a földbƑl. A zĂĄpfogai akkorĂĄk voltak, mint egy emberi ököl: ezek a növĂ©nyi tĂĄplĂĄlĂ©k megƑrlĂ©sĂ©re szolgĂĄltak. Viszonylag hosszĂș, vombat-szerƱ lĂĄbain olyan tempĂłban mozoghatott, mint a mai tevĂ©k. A mellsƑ lĂĄbain karmok voltak, amelyek tĂĄplĂĄlĂ©kĂĄnak kiĂĄsĂĄsĂĄra szolgĂĄlhattak. KihalĂĄsĂĄnak idƑpontja Ă©s oka nagyon vitatott. Mivel ez nem sokkal a mai ember ausztrĂĄliai megjelenĂ©se utĂĄn következett be, ezĂ©rt erƑs a gyanĂș, hogy a tĂșlzott emberi vadĂĄszat lehetett az oka. MĂĄsok szerint a pleisztocĂ©n vĂ©gi gyors felmelegedĂ©s okozhatta kipusztulĂĄsukat, amelynek sorĂĄn AusztrĂĄlia nagy rĂ©sze elsivatagosodott. (ErrƑl bƑvebben: pleisztocĂ©n megafauna.) A legközelebbi ma Ă©lƑ rokona a vombat Ă©s a koala. (hu)
  • A Diprotodon optatum volt a Földön valaha Ă©lt legnagyobb ismert erszĂ©nyes. A Diprotodontia rend Diprotodontidae csalĂĄdjĂĄnak egy kihalt faja, amely AusztrĂĄliĂĄban Ă©lt a pleisztocĂ©n idƑszakban. Mintegy 1,6 milliĂł Ă©vvel ezelƑtt jelent meg Ă©s körĂŒlbelĂŒl 45-25 000 Ă©vvel ezelƑtt halt ki. KorĂĄbban 8 kĂŒlönbözƑ fajĂĄt tartottĂĄk szĂĄmon - köztĂŒk a szinonimĂĄit is -, azonban a legĂșjabb vizsgĂĄlatok szerint, mindezek egy fajhoz tartoznak; a kĂŒlönbsĂ©get a kĂŒlönbözƑ korĂș, helybĂ©li Ă©s nembĂ©li vĂĄltozĂĄsok eredmĂ©nyezik. Az orrszarvĂș mĂ©retƱ, hatalmas növĂ©nyevƑ ĂĄllat marmagassĂĄga körĂŒlbelĂŒl 2 mĂ©ter, tömege 2790 kilogramm lehetett. ValĂłszĂ­nƱleg AusztrĂĄlia erdƑs-fĂŒves tĂ©rsĂ©geiben Ă©lt. DĂ©l-AusztrĂĄlia szövetsĂ©gi ĂĄllam Ă©szaki rĂ©szĂ©n viszonylag nagy szĂĄmĂș Ă©p csontvĂĄza kerĂŒlt elƑ, egy kiszĂĄradt tĂłmederben pedig lĂĄbnyomai is fennmaradtak. LĂĄbnyomai elĂĄrultĂĄk, hogy valĂłszĂ­nƱleg olyan jellegƱ szƑrzet borĂ­thatta, mint a lovakat: tehĂĄt nem volt csupasz, mint az orrszarvĂșak. Hatalmas, agyarszerƱ metszƑfogai voltak, amelyekkel valĂłszĂ­nƱleg gyökereket ĂĄshatott ki a földbƑl. A zĂĄpfogai akkorĂĄk voltak, mint egy emberi ököl: ezek a növĂ©nyi tĂĄplĂĄlĂ©k megƑrlĂ©sĂ©re szolgĂĄltak. Viszonylag hosszĂș, vombat-szerƱ lĂĄbain olyan tempĂłban mozoghatott, mint a mai tevĂ©k. A mellsƑ lĂĄbain karmok voltak, amelyek tĂĄplĂĄlĂ©kĂĄnak kiĂĄsĂĄsĂĄra szolgĂĄlhattak. KihalĂĄsĂĄnak idƑpontja Ă©s oka nagyon vitatott. Mivel ez nem sokkal a mai ember ausztrĂĄliai megjelenĂ©se utĂĄn következett be, ezĂ©rt erƑs a gyanĂș, hogy a tĂșlzott emberi vadĂĄszat lehetett az oka. MĂĄsok szerint a pleisztocĂ©n vĂ©gi gyors felmelegedĂ©s okozhatta kipusztulĂĄsukat, amelynek sorĂĄn AusztrĂĄlia nagy rĂ©sze elsivatagosodott. (ErrƑl bƑvebben: pleisztocĂ©n megafauna.) A legközelebbi ma Ă©lƑ rokona a vombat Ă©s a koala. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 62742 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 3790 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 3829 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22338469 (xsd:integer)
  • 25043956 (xsd:integer)
prop-hu:binomial
  • Diprotodon optatum (hu)
  • Diprotodon optatum (hu)
prop-hu:binomialAuthority
  • Owen, 1838 (hu)
  • Owen, 1838 (hu)
prop-hu:classis
prop-hu:familia
prop-hu:fossilRange
prop-hu:genus
  • Diprotodon (hu)
  • Diprotodon (hu)
prop-hu:imageCaption
  • A faj rekonstruĂĄlt kĂ©pe (hu)
  • A faj rekonstruĂĄlt kĂ©pe (hu)
prop-hu:name
  • Diprotodon optatum (hu)
  • Diprotodon optatum (hu)
prop-hu:ordo
prop-hu:phylum
prop-hu:rangeMapCaption
  • ElterjedĂ©si terĂŒlete (hu)
  • ElterjedĂ©si terĂŒlete (hu)
prop-hu:regnum
prop-hu:species
  • D. optatum (hu)
  • D. optatum (hu)
prop-hu:status
  • FO (hu)
  • FO (hu)
prop-hu:subclassis
prop-hu:subordo
prop-hu:subphylum
prop-hu:synonyms
  • *Diprotodon australis Owen, 1844 *Diprotodon annextans McCoy, 1861 *Diprotodon bennettii Krefft, 1873 *Diprotodon loderi Krefft, 1873 *Diprotodon longiceps McCoy, 1865 *Diprotodon minor Huxley, 1862 (hu)
  • *Diprotodon australis Owen, 1844 *Diprotodon annextans McCoy, 1861 *Diprotodon bennettii Krefft, 1873 *Diprotodon loderi Krefft, 1873 *Diprotodon longiceps McCoy, 1865 *Diprotodon minor Huxley, 1862 (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:wikicommonscat
  • Diprotodon (hu)
  • Diprotodon (hu)
prop-hu:wikispecies
  • Diprotodon (hu)
  • Diprotodon (hu)
dct:subject
rdfs:comment
  • A Diprotodon optatum volt a Földön valaha Ă©lt legnagyobb ismert erszĂ©nyes. A Diprotodontia rend Diprotodontidae csalĂĄdjĂĄnak egy kihalt faja, amely AusztrĂĄliĂĄban Ă©lt a pleisztocĂ©n idƑszakban. Mintegy 1,6 milliĂł Ă©vvel ezelƑtt jelent meg Ă©s körĂŒlbelĂŒl 45-25 000 Ă©vvel ezelƑtt halt ki. KorĂĄbban 8 kĂŒlönbözƑ fajĂĄt tartottĂĄk szĂĄmon - köztĂŒk a szinonimĂĄit is -, azonban a legĂșjabb vizsgĂĄlatok szerint, mindezek egy fajhoz tartoznak; a kĂŒlönbsĂ©get a kĂŒlönbözƑ korĂș, helybĂ©li Ă©s nembĂ©li vĂĄltozĂĄsok eredmĂ©nyezik. (hu)
  • A Diprotodon optatum volt a Földön valaha Ă©lt legnagyobb ismert erszĂ©nyes. A Diprotodontia rend Diprotodontidae csalĂĄdjĂĄnak egy kihalt faja, amely AusztrĂĄliĂĄban Ă©lt a pleisztocĂ©n idƑszakban. Mintegy 1,6 milliĂł Ă©vvel ezelƑtt jelent meg Ă©s körĂŒlbelĂŒl 45-25 000 Ă©vvel ezelƑtt halt ki. KorĂĄbban 8 kĂŒlönbözƑ fajĂĄt tartottĂĄk szĂĄmon - köztĂŒk a szinonimĂĄit is -, azonban a legĂșjabb vizsgĂĄlatok szerint, mindezek egy fajhoz tartoznak; a kĂŒlönbsĂ©get a kĂŒlönbözƑ korĂș, helybĂ©li Ă©s nembĂ©li vĂĄltozĂĄsok eredmĂ©nyezik. (hu)
rdfs:label
  • Diprotodon optatum (hu)
  • Diprotodon optatum (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of