dbo:abstract
|
- A dipólus-dipólus kölcsönhatás (más néven orientációs kölcsönhatás, illetve Keesom-erő) egy olyan másodrendű kémiai kötés, mely poláris molekulák között fellépő töltéseltolódás által elektrosztatikus vonzóerőt hoz létre (pl.: vízmolekulák, SO2-molekulák között). A töltéseltolódás abban bontakozik ki, hogy a poláris molekulák pozitívabb része egy másik molekula negatív részét vonzza, így alakulva halmazokká. Másként fogalmazva ha nagyobb az egyik atom elektronegativitása, akkor a másik atom elektronjai hozzá enyhén közelebb lesznek, tehát a molekulán belül itt kialakul egy negatív töltöttségű rész, míg a túloldalán egy pozitív rész, és ez alapján vonzzák egymást a molekulák. A töltéseltolódásban a polaritás és vele együtt az elektronegativitás játszik döntő szerepet. (hu)
- A dipólus-dipólus kölcsönhatás (más néven orientációs kölcsönhatás, illetve Keesom-erő) egy olyan másodrendű kémiai kötés, mely poláris molekulák között fellépő töltéseltolódás által elektrosztatikus vonzóerőt hoz létre (pl.: vízmolekulák, SO2-molekulák között). A töltéseltolódás abban bontakozik ki, hogy a poláris molekulák pozitívabb része egy másik molekula negatív részét vonzza, így alakulva halmazokká. Másként fogalmazva ha nagyobb az egyik atom elektronegativitása, akkor a másik atom elektronjai hozzá enyhén közelebb lesznek, tehát a molekulán belül itt kialakul egy negatív töltöttségű rész, míg a túloldalán egy pozitív rész, és ez alapján vonzzák egymást a molekulák. A töltéseltolódásban a polaritás és vele együtt az elektronegativitás játszik döntő szerepet. (hu)
|