| dbo:abstract
|
- Arisztotelész nyomán szillogizmusnak olyan következtetést nevezünk, melyben egy kijelentés (konklúzió) két másikból (két premisszából) következik. "Az érv [szillogizmus] olyan beszéd, amelyben bizonyos dolgokat feltéve valami más, tőlük különböző dolog következik belőlük és általuk". [Arisztotelész Topika I könyv.1. rész] A szillogizmus azonos jelentésű a logikailag helyes, vagy érvényes következtetéssel. Minden premissza és konklúzió formája: „Minden A az B”, vagy„Egyetlen A sem B”, vagy„Van olyan A, amelyik B”, vagy„Van olyan A, amelyik nem B”. A szillogizmus fajtái:
* kategorikus
* diszjunktív
* hipotetikus
* entiméma (hu)
- Arisztotelész nyomán szillogizmusnak olyan következtetést nevezünk, melyben egy kijelentés (konklúzió) két másikból (két premisszából) következik. "Az érv [szillogizmus] olyan beszéd, amelyben bizonyos dolgokat feltéve valami más, tőlük különböző dolog következik belőlük és általuk". [Arisztotelész Topika I könyv.1. rész] A szillogizmus azonos jelentésű a logikailag helyes, vagy érvényes következtetéssel. Minden premissza és konklúzió formája: „Minden A az B”, vagy„Egyetlen A sem B”, vagy„Van olyan A, amelyik B”, vagy„Van olyan A, amelyik nem B”. A szillogizmus fajtái:
* kategorikus
* diszjunktív
* hipotetikus
* entiméma (hu)
|
