| dbo:abstract
|
- A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a diszkrét egyenletes eloszlás egy olyan valószínűségi eloszlás, ahol a felvehető értékek halmaza nem egy intervallum, hanem különálló számok halmaza, amelyek mind ugyanolyan valószínűséggel adódnak. Egy közismert példa a diszkrét egyenletes eloszlásra a kockadobás, ahol a kocka teljesen szabályos. A lehetséges értékek 1, 2, 3, 4, 5, 6 és minden kockadobáskor bármely érték valószínűsége 1/6. Ha viszont két kockát dobunk, akkor az értékek összeadódnak, és az eloszlás már nem lesz egyenletes, mivel a két kocka dobása utáni ’eredmény’eknek már nem lesz egyenlő a valószínűsége.Ha egy [a,b] egész számokat tartalmazó tartományt tekintünk, akkor a és b lesznek az eloszlás fő paraméterei.Így a kumulatív eloszlásfüggvény k ∈ [a,b]-re: (hu)
- A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a diszkrét egyenletes eloszlás egy olyan valószínűségi eloszlás, ahol a felvehető értékek halmaza nem egy intervallum, hanem különálló számok halmaza, amelyek mind ugyanolyan valószínűséggel adódnak. Egy közismert példa a diszkrét egyenletes eloszlásra a kockadobás, ahol a kocka teljesen szabályos. A lehetséges értékek 1, 2, 3, 4, 5, 6 és minden kockadobáskor bármely érték valószínűsége 1/6. Ha viszont két kockát dobunk, akkor az értékek összeadódnak, és az eloszlás már nem lesz egyenletes, mivel a két kocka dobása utáni ’eredmény’eknek már nem lesz egyenlő a valószínűsége.Ha egy [a,b] egész számokat tartalmazó tartományt tekintünk, akkor a és b lesznek az eloszlás fő paraméterei.Így a kumulatív eloszlásfüggvény k ∈ [a,b]-re: (hu)
|
