| dbo:abstract
|
- Disznajó (románul: Vălenii de Mureș) falu Romániában, Maros megyében. tartozik. Az évszázadok folyamán elég gyakran fordul elő oklevelekben a falu neve, s bár nem mindig a mai helyesírásnak megfelelően írták le, mindig Disznajó volt. A néphagyomány szerint a falu őslakói összegyűltek a Pápista dombon, hogy nevet adjanak a településnek. Ahogy lenéztek a Maros lapályára, olyan szép látvány tárult eléjük, hogy valaki felkiáltott: Olyan szép ez a hely, legyen a neve Dísz! A többiek azt mondták: Na jó. Így lett Disznajó. Sokak szerint szláv eredetű a falu neve. Bolgárok élhettek itt, akik azt mondták: Ná desznájá beregá = a jobb parton, vagyis a Maros jobb partján. A desznájából lett a Disznajó. A régi följegyzésekben leggyakrabban a Dyznojo alak szerepel, ami bizonyítja, hogy a disznó és a jó = folyó összetételéből keletkezett. A falu határában hatalmas tölgyerdők voltak, és vannak ma is, melyekben rengeteg vaddisznó tanyázott. Az erdőt átszelő patakban ittak és fürödtek. Ezért a patakot Disznajó patakának nevezték, mely épp a falu központjában ömlik a Marosba. A patak neve lett a falu neve is. A patak mai neve Répa. Írásos emlékek Az első hiteles történelmi dokumentum, mely a falu nevét írásban megörökítette, 1319-ből való (Poss(essio) Gyznoyo), amikor III. Losonczi Dénes fiai osztoznak az apjuktól örökölt birtokokon. További írott formák: 1332, sacerdos de Gyznoyo (disznajói pap). 1436, Dyznoyo. 1467, Dyznoyó. 1475, Dyznoyo. 1492, (Poss(essio) Dyznoyo. 1495, curia Dyzno Jo. 1508, Dyznayo castellanus sen officialis ( várnagy). A fenti adatok Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, 1913, 699-700 old. találhatók. (hu)
- Disznajó (románul: Vălenii de Mureș) falu Romániában, Maros megyében. tartozik. Az évszázadok folyamán elég gyakran fordul elő oklevelekben a falu neve, s bár nem mindig a mai helyesírásnak megfelelően írták le, mindig Disznajó volt. A néphagyomány szerint a falu őslakói összegyűltek a Pápista dombon, hogy nevet adjanak a településnek. Ahogy lenéztek a Maros lapályára, olyan szép látvány tárult eléjük, hogy valaki felkiáltott: Olyan szép ez a hely, legyen a neve Dísz! A többiek azt mondták: Na jó. Így lett Disznajó. Sokak szerint szláv eredetű a falu neve. Bolgárok élhettek itt, akik azt mondták: Ná desznájá beregá = a jobb parton, vagyis a Maros jobb partján. A desznájából lett a Disznajó. A régi följegyzésekben leggyakrabban a Dyznojo alak szerepel, ami bizonyítja, hogy a disznó és a jó = folyó összetételéből keletkezett. A falu határában hatalmas tölgyerdők voltak, és vannak ma is, melyekben rengeteg vaddisznó tanyázott. Az erdőt átszelő patakban ittak és fürödtek. Ezért a patakot Disznajó patakának nevezték, mely épp a falu központjában ömlik a Marosba. A patak neve lett a falu neve is. A patak mai neve Répa. Írásos emlékek Az első hiteles történelmi dokumentum, mely a falu nevét írásban megörökítette, 1319-ből való (Poss(essio) Gyznoyo), amikor III. Losonczi Dénes fiai osztoznak az apjuktól örökölt birtokokon. További írott formák: 1332, sacerdos de Gyznoyo (disznajói pap). 1436, Dyznoyo. 1467, Dyznoyó. 1475, Dyznoyo. 1492, (Poss(essio) Dyznoyo. 1495, curia Dyzno Jo. 1508, Dyznayo castellanus sen officialis ( várnagy). A fenti adatok Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, 1913, 699-700 old. találhatók. (hu)
|
