dbo:abstract
|
- A disztichon (görögül „kétsoros“) egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma. A metrikus képlete: _ _ _ _– υ υ | – υ υ | – υ υ | – υ υ | – υ υ | – - Parcite praecipue vitia exprobrare puellis, _ _– υ υ | – υ υ | – || – υ υ | – υ υ | – Utile quae multis dissimulasse fuit. (Ovid, Ars Amatoria, liber II, 640f) Az ókori görög és római költészetben, illetve a korai újkor humanista költészetében a disztichont a kétsoros epigrammákban és az elégiákban használták. Az utóbbi előfordulást "elégiai disztichon"-nak is nevezik. Kizárólag disztichonokból álló híres ókori mű az Ovidius által írt Ars amatoria. Példák a magyar irodalomból:
* Arany János: Tompa Mihály sírkövére
* Berzsenyi Dániel: Festetics György hamvaira
* Kisfaludy Károly: Mohács
* Kölcsey Ferenc: Huszt
* Vörösmarty Mihály: Magyarország címere A posztmodern magyar irodalomban a disztichon - a többi kötött formához hasonlóan - többnyire játékos vagy újraértelmezett formában jelenik meg.
* Papp Tibor Disztichon Alfa című szoftvere tizenhatezer-milliárd disztichont képes generálni, melyek közül több megjelent irodalmi lapokban (pl. Kortárs folyóirat 44. évfolyam 11. szám - 1999. november)
* Dobai Bálint sztHu című verse tartalmában Kölcsey Ferenc Husztjának majdnem szó szerinti átirata, azonban ritmusában a disztichon hexameter és pentameter sorai fel vannak cserélve (megjelent az Irodalmi Jelen VII. évfolyam 64. számában - 2007. február). (hu)
- A disztichon (görögül „kétsoros“) egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma. A metrikus képlete: _ _ _ _– υ υ | – υ υ | – υ υ | – υ υ | – υ υ | – - Parcite praecipue vitia exprobrare puellis, _ _– υ υ | – υ υ | – || – υ υ | – υ υ | – Utile quae multis dissimulasse fuit. (Ovid, Ars Amatoria, liber II, 640f) Az ókori görög és római költészetben, illetve a korai újkor humanista költészetében a disztichont a kétsoros epigrammákban és az elégiákban használták. Az utóbbi előfordulást "elégiai disztichon"-nak is nevezik. Kizárólag disztichonokból álló híres ókori mű az Ovidius által írt Ars amatoria. Példák a magyar irodalomból:
* Arany János: Tompa Mihály sírkövére
* Berzsenyi Dániel: Festetics György hamvaira
* Kisfaludy Károly: Mohács
* Kölcsey Ferenc: Huszt
* Vörösmarty Mihály: Magyarország címere A posztmodern magyar irodalomban a disztichon - a többi kötött formához hasonlóan - többnyire játékos vagy újraértelmezett formában jelenik meg.
* Papp Tibor Disztichon Alfa című szoftvere tizenhatezer-milliárd disztichont képes generálni, melyek közül több megjelent irodalmi lapokban (pl. Kortárs folyóirat 44. évfolyam 11. szám - 1999. november)
* Dobai Bálint sztHu című verse tartalmában Kölcsey Ferenc Husztjának majdnem szó szerinti átirata, azonban ritmusában a disztichon hexameter és pentameter sorai fel vannak cserélve (megjelent az Irodalmi Jelen VII. évfolyam 64. számában - 2007. február). (hu)
|