| dbo:abstract
|
- Dión Khrüszosztomosz (latinul: Dio Chrysostomus Coccejus), (40 körül – 120 körül) ókori görög szónok. A Bithüniai Pruszában született. Előkelő, vagyonos családja gondos nevelésben részesítette. Eleinte szónoki, majd filozófiai tanulmányokkal foglalkozott, és itt elsősorban a sztoicizmus tanításait kedvelte meg. Domitianus császár uralkodása (81–96) idején Rómában tartózkodott, majd miután a császár a filozófusokat kitiltotta a fővárosból, Dión a Római Birodalom dunamenti provinciáit utazta be. Nerva trónraléptekor tért ismét vissza Rómába (96). Baráti viszonyban állt a császárral, innen nyerte a Crocceius nevet utalva Nerva teljes nevére. Nerva utóda, a 98-ban trónralépő Traianus is megbecsülte munkásságát. A 100-ik évben Dión meglátogatta szülővárosát, majd ismét Rómába jött. Itt is hunyt, de ennek ideje bizonytalan. Unokája, Cassius Dio jelentős korabeli történetíró volt. Napjainkra 80 beszéd maradt fenn a neve alatt, ám valójában ezek nem mindegyike származik tőle. A beszédek, vagyis inkább erkölcstani és filozófiai tárgyú dolgozatok szerezték meg Diónnak a Khrüszosztomosz ('Aranyszájú') melléknevet. A beszédeket finom ízlés és tiszta nyelvezet jellemzik, és szerzőjüket Platón és Démoszthenész szerencsés utánzójának, egyben kora legjelentősebb stilisztájának mutatják. A beszédek nyomtatásban először 1551-ben jelentek meg. (Aldusnál, Venetiis). (hu)
- Dión Khrüszosztomosz (latinul: Dio Chrysostomus Coccejus), (40 körül – 120 körül) ókori görög szónok. A Bithüniai Pruszában született. Előkelő, vagyonos családja gondos nevelésben részesítette. Eleinte szónoki, majd filozófiai tanulmányokkal foglalkozott, és itt elsősorban a sztoicizmus tanításait kedvelte meg. Domitianus császár uralkodása (81–96) idején Rómában tartózkodott, majd miután a császár a filozófusokat kitiltotta a fővárosból, Dión a Római Birodalom dunamenti provinciáit utazta be. Nerva trónraléptekor tért ismét vissza Rómába (96). Baráti viszonyban állt a császárral, innen nyerte a Crocceius nevet utalva Nerva teljes nevére. Nerva utóda, a 98-ban trónralépő Traianus is megbecsülte munkásságát. A 100-ik évben Dión meglátogatta szülővárosát, majd ismét Rómába jött. Itt is hunyt, de ennek ideje bizonytalan. Unokája, Cassius Dio jelentős korabeli történetíró volt. Napjainkra 80 beszéd maradt fenn a neve alatt, ám valójában ezek nem mindegyike származik tőle. A beszédek, vagyis inkább erkölcstani és filozófiai tárgyú dolgozatok szerezték meg Diónnak a Khrüszosztomosz ('Aranyszájú') melléknevet. A beszédeket finom ízlés és tiszta nyelvezet jellemzik, és szerzőjüket Platón és Démoszthenész szerencsés utánzójának, egyben kora legjelentősebb stilisztájának mutatják. A beszédek nyomtatásban először 1551-ben jelentek meg. (Aldusnál, Venetiis). (hu)
|
