| dbo:abstract
|
- Alapította: Bali János Széchényi-díjas filmrendező, a Duna Televízió alapító főszerkesztője, 1992. karácsonyán.Dunatáj – televízió a lélek tájain A Dunatáj Televízió Stúdió eszmeiségének gyökereiről és feladatairól A Kárpát-medence sajátos, egyedülálló egysége Európának. Ez az egység nem a táj, a felszín hasonlóságán vagy azonosságán alapszik, hanem a különbözőségek harmonikus egymás-kiegészítésén és együttműködésén. E táj magashegységi, középhegységi és dombos vidékeit, széles völgyeit, síkságait és vízjárta ártereit a Duna és a beléje szakadó folyók és patakok fonják össze, mint az ember, különböző testrészeit a vérerek. Ebben a változatos felszínekhez igazodó természeti környezetben különféle népek és nyelvek alakították ki sajátos életmódjukat és műveltségüket. Közös volt e tájban az egymást kiegészítő, egymásra épülő, munkás életet biztosító béke, az együttélés őszinte óhaja. Ez a sokszínű táji, gazdasági, kulturális és politikai együttműködés csak akkor romlott meg, amikor nem a Kárpát-medencében volt az egység és közös érdekek védelmére létrejött hatalom. Csak külső hatalmak fordíthatták e testvérnépeket egymás ellen; hatalmak, melyek központja Konstantinápoly, Bécs, Berlin vagy Moszkva volt. Bármennyire is törekedtek ezek a hódítók az itt együtt élőket egymás ellen uszítani, a békés együttműködés vágya nem aludt ki végleg e sokat szenvedett táj népeinek szívében. A középső Duna-táj különös része ezen egységnek. Szívének közepe, ahol a honfoglalás óta a természeti tájhoz és az azon élő emberek igényeihez alkalmazkodó sajátos műveltség jött létre. Mindezek a népek – együtt élve jóban és rosszban – sajátos bélyeget adtak közelebbi tájunknak, Tolna, Baranya, Bács és Pest megyének. Nemcsak a Duna vízjárásához alkalmazkodó igen fejlett és egyedülálló ártéri vízgazdálkodás és halászati kultúra alakult itt ki, hanem a különböző nyelvű és vallású közösségeknek is egy olyan hagyományos együttélése, melyhez hasonló abban a korban sehol Európában nem volt. Hol van Európa más részén hagyományosan együtt élő négy-öt felekezet és ugyanannyi nyelvi közösség egyetlen kistájban, nem egyszer egyetlen településen belül is? E sokszínűséget gazdagították még az utolsó nagy világégés kényszerű népmozgalmai is. Így lakhat együtt református és katolikus magyar, német, szlovák, bukovinai telepes és a mai Szlovákiából kitelepített felvidéki magyar, görögkeleti szerb, katolikus sokác (horvát), evangélikus német, cigány- és román nyelvű roma. Szinte minden faluban több, különböző eredetű és felekezetű népcsoport él egymás mellett e tájon – többé-kevésbé megőrizve sajátos eredetére mutató hagyományos műveltségét. Modell-táj – minta a jövő Európa számára; mely végre nem uralma alá hajtani és lerombolni kívánja a természeti környezetet, hanem a természettel együttműködve még több ember számára akar biztosítani emberhez méltó életet. Minta arra, hogy a különbözőségek gazdagítják az emberi közösségeket, nem akarják felszámolni, „homogenizálni”, etnikailag megtisztítani azt a földet, melyet sokféle ember tart hazájának. Ugyanakkor éppen a másik más értékrendje, szokása, gondolkodása, viselkedése lehet ösztönzője a saját értékek felfedezésének és kimunkálásának. Széchenyi István emberhez legméltóbb munkának – imádsággal felérőnek – tekinti az egyénnek azt a törekvését, hogy megismerve népe, nemzete legegyénibb, csak abban és sehol másutt meg nem található sajátosságait, azt minden álságtól, szennytől megtisztítva felmutassa népe boldogulására és az egész emberiség gazdagodására. A Duna mentén élő, az Ég minden tájáról összemosódott népek hagyományait megismerve, megtisztítva a hamis történelmi előítéletektől, és mindannyiunk és az egész világ gazdagítására felmutatni – ez végső soron a Dunatáj Televízió feladata és programja. Amikor legsajátabb történelmét és hagyományos értékeit felkutatja és bemutatja; itt helyben megvalósítja a jövő igazi Európájának mintáját és irányt is ad az itt élőknek tartalmas, a múltra épített jövőre, a gazdasági, társadalmi és kulturális életben egyaránt. Az igaz múltat megismertetve felépíteni a jövőt. Az első világháború – Trianon – utáni magyar művelődéstörténet legjelentősebb alkotása a Duna Televízió, a világ legjobb kulturális televíziója; képernyője fáklyaként világítja be öt földrész negyven országában kétmilliárd ember otthonát. Köztük a világban szétszóratott magyar otthonokat. A Duna Televízióval való napi együttműködéssel Dunatáj Televíziónk képernyőjének fénye messze világít – tizenötmillió magyar otthonába üzeni: vigyázzunk egymásra, tegnapjainkra, múló történelmünk hétköznapjaira, hogy megmaradhassunk a jövendőnek – az Úrnak kétezredik esztendejéhez érkezvén. Állandó műsoraink a Duna Televízióban: a Magyarok a Kárpát-medencében, valamint a Népek, nyelvek, kultúrák, közösségek Európában című filmsorozat. Magyarok a Kárpát-medencében (a magyar nép táji-történeti tagolódása – néprajzi tájegységeink) A bevezető képsorokban Bartók Béla utolsó népdalgyűjtő útjára indul a Kárpátokba. Ül a foszlott szőnyegen, sötét ruhában,nyakkendőben, fehér ingben, összekulcsolja finom kezeit,mosolyog, órákat szekerezett a rázós, elhagyatott hegyi utakon,míg ideért a nomád pásztorok tanyájára, s most hallgatja a sípjukat,dudájukat, dalaikat jegyezgeti, figyeli hangjukat,nótáik árnyalatait,elindítja a fonográfot, teleírja füzeteit, hideg van,a pásztorok énekelnek, esteledik.A háttérben összeolvadnak a hegyek az éggel, csend van.Hárfasírás, klarinétjajongás, üstdobkongás nem hallik ide.Európa, Amerika hangversenytermeinek tapsorkánja távoli morajlás,feloldódik a csalogánycsattogásban. Csend; énekszó, dudaszó – ma este nomád pásztorok terítenek muzsikából asztalt Bartók Bélának… A Kárpát-medence magyarságának néprajzát, néprajzi tájegységeit bemutató tudományos igényű filmsorozat hozzájárulhat a kárpát-medencei magyarság nemzeti közösségtudatának erősödéséhez. A sorozat célja, hogy népünk hétköznapjait mutassa be. Egykori munkáját, hajlékát, öltözékét, ünnepeit… Nagyapáink-nagyanyáink hétköznapjainak takarásából elevenedik meg a táj – a Kárpát-medence. E képekből árad a ragaszkodás, az együvé tartozás bizonysága, a közös múlt, az egy gyökér, az azonos sors, de legfőképpen az összetartozás feladata a néppel, mely ily módon ötvöződik nemzetté – és a film varázslatos képein át változna egyetemesen magyar és emberi értékké… A filmsorozat célja, hogy népünk legősibb gyökereit mutassa be úgy, hogy e képsorokat látva bármely ország területén élő ember sajátjának érezhesse népének ősi kultúráját és azonosulni tudjon vele. Napjainkban ez különösen fontos, mert a globalizáció, a fogyasztói társadalom, a világ minden területén veszélyezteti az etnikumok hagyományos szerves fejlődését és öntudatát. Másrészt ezekben az években tűnik el az a hagyományait őrző nemzedék, mely a század első évtizedeiben született. Ebben a sorsdöntő pillanatban a jövő bizonytalanságaitól talajtalan nézőt, a búcsúzás fájdalmától szenvedő idős generációt, valamint a fiatalságot kell összekötni, hogy ebből megszülethessen e népek új identitása. Hisszük, hogy gyökereink az egyik legfontosabb támasz és védelem a kultúrában, ami nélkül emberi léptékű társadalom nem létezik. A film nem pusztán tudományos igényű ismeretterjesztés. Sokkal inkább a bennünk tudat alatt élő ősképek és ősi hangok segítségével kívánja visszaállítani keleti eredetünk kiegyensúlyozó szerepét. Ezért különös hangsúlyt kapnak azok az elemek, amelyekről tudjuk, hogy érzelmileg megmozgatják lelkünk ősi rétegeit. Lehetnek ezek a halászatra, vadászatra… az ősfoglalkozásokra vonatkozó elemek. A különös, érintetlen tájak, melyeket őseink bejártak. De ugyanígy lehetnek emberi arcok, gesztusok, vagy a nyelv és nagyon gyakran ősi dallamaink… Beleszülettünk egy nemzetbe és az egész életünkön át számtalanszor rácsodálkozhatunk mindarra, amit ez a nemzet jelent – egyáltalán egy nép; a magyar nép jelent a világban… Népek, nyelvek, kultúrák, közösségek Európában filmsorozat Mi is hát Európa titka? Mivel megfejteni nem tudták, mítoszban fogalmazták meg a kezdeteket. Zeusz isten, a női szépség nagy tisztelője bika alakját vette föl, hogy a hátán elragadhassa Agenor föníciai király lányát; Krétára vitte, s ott a szépséges nő három gyermeket szült neki. Zeusz kedvesének a neve Európa volt: ő hát kontinensünk névadója. Mi is volt az az isteni, amely a Zeuszt elbűvölő hölgyről a kontinensre szállt? A ráció és a logosz. A logosz a megmagyarázhatatlan isteni ige, amely a világot átfogó bölcsesség is. A ráció pedig mindaz, amit az ember megérteni és felfogni vágyik. Ebben a mítoszban együtt él az az emberi törekvés, amely a világot az értelem segítségével magyarázza, ugyanakkor az istenség hatalmának alázatos elismerése is.A képernyőn fehéren csillogó sziklapartok, festői halászfalvak, kikötők, üde zöld rétek, rohanó folyók, napsütötte és köd borította szigetek, lágy domb- és völgyvidékek, tavak, vízesések, kastélyok, várak, kőcsipkés gótikus katedrálisok, hófehér parasztházak nádtetős hajlékai, szentélyek és paloták, kopár hegyek lábánál hullámzó olajfa és narancsligetek között; a szárd szigetlakók énekén, a szicíliaiak pezsgő életritmusán, a legrégibb ismert élő kelta nyelv dallamán, a katalán pásztor tánclépéseinek takarásából elevenedik meg a táj… Európa.A filmsorozat – a fenti bevezető képsorok után – elsőként egy színes, érdekes, rövid történeti áttekintést ad: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, majd a kontinens valamennyi országának történelméről. Bemutatja az adott ország kultúráját; népeit, nyelveit. A nemzeti, vallási, kulturális illetve hagyományőrző közösségeit. Részletesen szól a breton, örmény, flamand, vallon, walesi, lapp, fríz, surinami, dél-malukui, szász, bajor, sváb, szárd, ladin, franko-provanszál, katalán, galíciai, baszk… kisebbségi népről és hagyományőrző közösségeikről, valamint az „anyanemzettel” való együttélésükről. A rendszeresen, ugyanazon főműsor időben jelentkező film közérthetősége és érdekessége a biztosítéka annak, hogy a legszélesebb közvélemény érdeklődésére tarthat számot. Közkedvelt műsora lehet a világban szétszóratott tizenötmillió magyarnak. Hazánknak, mint az EU- tagság közeli várományosának fontos a leendő partnerállamok integrációs politikájának az ismerete. Filmünk nézőpontja bepillantást enged a tárgyalt országok nemzeti és közösségi érdekeinek kölcsönhatásába, a nemzeti intézmények és a civil társadalom európaizálódásába. Magazinműsoraink jól dokumentálják, hogy bármennyire is ugyanarról az Európáról van szó, a nemzeti érdekek és tradíciók mennyire különböző hangsúlyokat kölcsönöznek az Európa-politikának. A tizenöt ország Európa-politikája olyan tükröt tart a magyar néző elé, amely a saját integrációs politikánk megfogalmazásában és társadalmi elfogadtatásában, valamint integrációs intézményeink és döntéshozatali rendszerünk fejlesztésében mértékadó lehet. Elég csupán annak tudatosítása, hogy az integrációs tagsággal korántsem válnak a nemzeti érdekek elavulttá, meghatározásuk a csatlakozni kívánó országok szempontjából soha nem volt annyira fontos, mint éppen most. A nemzeti érdekek az integráció keretein belül egyidejűleg válnak megfogalmazhatóvá és elfogadhatóvá. Az integráció lehetővé tette az erőszak alkalmazásához vezető nacionalizmusok túlhaladását, s ezzel az európai béke, prosperitás, stabilitás példátlan hosszú időszakának kialakulását. Mozgóképeink jelentős hozadéka lehet az EU „klub” tizenöt, majd többi tagállamának ország portréja s az egyes tagállamoknak az integrációban érvényesített történelmi, nemzeti, kulturális hozománya. A tizenötök Európája jómódú-jókedvű polgárának példája; amint munka után, baráti társaságban, a kultúra alapját jelentő közösségben őrzi-ápolja történelmi, kulturális, vallási, művészeti, nyelvi, nemzeti hagyományait: megnyugtathatja mindazon honfitársunkat – valamint a szomszédos országok polgárait – akik az integrációs folyamatoktól nemzeti azonosságtudatukat féltik!… A sorozat első része, mely az európai kultúra bölcsőjétől, az ógörög szellemi és művészi kincsestártól indul el és látványosan szemlélteti: ha erősen kötődik nemzeti értékeihez és érdekeihez egy ország lakossága, állami intézményeivel, főhivatalnokaival és civil szervezeteivel, közpolgáraival egyetemben, nem veszteség, de nyereség az illető közösség számára az integráció. A film varázslatos képsorokban különféle nyelvi és kulturális közösségek törekvéseit mutatja be hagyományaik őrzésére, a nemzeti kultúra védelmét a globalizációs törekvésekkel szemben. Az öntudatos nép érti a módját, hogyan őrizze, ápolja s sztárolja tradícióit. És – ami talán még ennél is fontosabb – azt is tudja, hogy hogyan építse föl nemzeti múltjára a jövőt! Ezzel olyan tükröt szeretnénk tartani az európai közösségbe igyekvő magyarság elé, amelyben saját integrációs esélyeinket és teendőinket is megpillanthatjuk… (hu)
- Alapította: Bali János Széchényi-díjas filmrendező, a Duna Televízió alapító főszerkesztője, 1992. karácsonyán.Dunatáj – televízió a lélek tájain A Dunatáj Televízió Stúdió eszmeiségének gyökereiről és feladatairól A Kárpát-medence sajátos, egyedülálló egysége Európának. Ez az egység nem a táj, a felszín hasonlóságán vagy azonosságán alapszik, hanem a különbözőségek harmonikus egymás-kiegészítésén és együttműködésén. E táj magashegységi, középhegységi és dombos vidékeit, széles völgyeit, síkságait és vízjárta ártereit a Duna és a beléje szakadó folyók és patakok fonják össze, mint az ember, különböző testrészeit a vérerek. Ebben a változatos felszínekhez igazodó természeti környezetben különféle népek és nyelvek alakították ki sajátos életmódjukat és műveltségüket. Közös volt e tájban az egymást kiegészítő, egymásra épülő, munkás életet biztosító béke, az együttélés őszinte óhaja. Ez a sokszínű táji, gazdasági, kulturális és politikai együttműködés csak akkor romlott meg, amikor nem a Kárpát-medencében volt az egység és közös érdekek védelmére létrejött hatalom. Csak külső hatalmak fordíthatták e testvérnépeket egymás ellen; hatalmak, melyek központja Konstantinápoly, Bécs, Berlin vagy Moszkva volt. Bármennyire is törekedtek ezek a hódítók az itt együtt élőket egymás ellen uszítani, a békés együttműködés vágya nem aludt ki végleg e sokat szenvedett táj népeinek szívében. A középső Duna-táj különös része ezen egységnek. Szívének közepe, ahol a honfoglalás óta a természeti tájhoz és az azon élő emberek igényeihez alkalmazkodó sajátos műveltség jött létre. Mindezek a népek – együtt élve jóban és rosszban – sajátos bélyeget adtak közelebbi tájunknak, Tolna, Baranya, Bács és Pest megyének. Nemcsak a Duna vízjárásához alkalmazkodó igen fejlett és egyedülálló ártéri vízgazdálkodás és halászati kultúra alakult itt ki, hanem a különböző nyelvű és vallású közösségeknek is egy olyan hagyományos együttélése, melyhez hasonló abban a korban sehol Európában nem volt. Hol van Európa más részén hagyományosan együtt élő négy-öt felekezet és ugyanannyi nyelvi közösség egyetlen kistájban, nem egyszer egyetlen településen belül is? E sokszínűséget gazdagították még az utolsó nagy világégés kényszerű népmozgalmai is. Így lakhat együtt református és katolikus magyar, német, szlovák, bukovinai telepes és a mai Szlovákiából kitelepített felvidéki magyar, görögkeleti szerb, katolikus sokác (horvát), evangélikus német, cigány- és román nyelvű roma. Szinte minden faluban több, különböző eredetű és felekezetű népcsoport él egymás mellett e tájon – többé-kevésbé megőrizve sajátos eredetére mutató hagyományos műveltségét. Modell-táj – minta a jövő Európa számára; mely végre nem uralma alá hajtani és lerombolni kívánja a természeti környezetet, hanem a természettel együttműködve még több ember számára akar biztosítani emberhez méltó életet. Minta arra, hogy a különbözőségek gazdagítják az emberi közösségeket, nem akarják felszámolni, „homogenizálni”, etnikailag megtisztítani azt a földet, melyet sokféle ember tart hazájának. Ugyanakkor éppen a másik más értékrendje, szokása, gondolkodása, viselkedése lehet ösztönzője a saját értékek felfedezésének és kimunkálásának. Széchenyi István emberhez legméltóbb munkának – imádsággal felérőnek – tekinti az egyénnek azt a törekvését, hogy megismerve népe, nemzete legegyénibb, csak abban és sehol másutt meg nem található sajátosságait, azt minden álságtól, szennytől megtisztítva felmutassa népe boldogulására és az egész emberiség gazdagodására. A Duna mentén élő, az Ég minden tájáról összemosódott népek hagyományait megismerve, megtisztítva a hamis történelmi előítéletektől, és mindannyiunk és az egész világ gazdagítására felmutatni – ez végső soron a Dunatáj Televízió feladata és programja. Amikor legsajátabb történelmét és hagyományos értékeit felkutatja és bemutatja; itt helyben megvalósítja a jövő igazi Európájának mintáját és irányt is ad az itt élőknek tartalmas, a múltra épített jövőre, a gazdasági, társadalmi és kulturális életben egyaránt. Az igaz múltat megismertetve felépíteni a jövőt. Az első világháború – Trianon – utáni magyar művelődéstörténet legjelentősebb alkotása a Duna Televízió, a világ legjobb kulturális televíziója; képernyője fáklyaként világítja be öt földrész negyven országában kétmilliárd ember otthonát. Köztük a világban szétszóratott magyar otthonokat. A Duna Televízióval való napi együttműködéssel Dunatáj Televíziónk képernyőjének fénye messze világít – tizenötmillió magyar otthonába üzeni: vigyázzunk egymásra, tegnapjainkra, múló történelmünk hétköznapjaira, hogy megmaradhassunk a jövendőnek – az Úrnak kétezredik esztendejéhez érkezvén. Állandó műsoraink a Duna Televízióban: a Magyarok a Kárpát-medencében, valamint a Népek, nyelvek, kultúrák, közösségek Európában című filmsorozat. Magyarok a Kárpát-medencében (a magyar nép táji-történeti tagolódása – néprajzi tájegységeink) A bevezető képsorokban Bartók Béla utolsó népdalgyűjtő útjára indul a Kárpátokba. Ül a foszlott szőnyegen, sötét ruhában,nyakkendőben, fehér ingben, összekulcsolja finom kezeit,mosolyog, órákat szekerezett a rázós, elhagyatott hegyi utakon,míg ideért a nomád pásztorok tanyájára, s most hallgatja a sípjukat,dudájukat, dalaikat jegyezgeti, figyeli hangjukat,nótáik árnyalatait,elindítja a fonográfot, teleírja füzeteit, hideg van,a pásztorok énekelnek, esteledik.A háttérben összeolvadnak a hegyek az éggel, csend van.Hárfasírás, klarinétjajongás, üstdobkongás nem hallik ide.Európa, Amerika hangversenytermeinek tapsorkánja távoli morajlás,feloldódik a csalogánycsattogásban. Csend; énekszó, dudaszó – ma este nomád pásztorok terítenek muzsikából asztalt Bartók Bélának… A Kárpát-medence magyarságának néprajzát, néprajzi tájegységeit bemutató tudományos igényű filmsorozat hozzájárulhat a kárpát-medencei magyarság nemzeti közösségtudatának erősödéséhez. A sorozat célja, hogy népünk hétköznapjait mutassa be. Egykori munkáját, hajlékát, öltözékét, ünnepeit… Nagyapáink-nagyanyáink hétköznapjainak takarásából elevenedik meg a táj – a Kárpát-medence. E képekből árad a ragaszkodás, az együvé tartozás bizonysága, a közös múlt, az egy gyökér, az azonos sors, de legfőképpen az összetartozás feladata a néppel, mely ily módon ötvöződik nemzetté – és a film varázslatos képein át változna egyetemesen magyar és emberi értékké… A filmsorozat célja, hogy népünk legősibb gyökereit mutassa be úgy, hogy e képsorokat látva bármely ország területén élő ember sajátjának érezhesse népének ősi kultúráját és azonosulni tudjon vele. Napjainkban ez különösen fontos, mert a globalizáció, a fogyasztói társadalom, a világ minden területén veszélyezteti az etnikumok hagyományos szerves fejlődését és öntudatát. Másrészt ezekben az években tűnik el az a hagyományait őrző nemzedék, mely a század első évtizedeiben született. Ebben a sorsdöntő pillanatban a jövő bizonytalanságaitól talajtalan nézőt, a búcsúzás fájdalmától szenvedő idős generációt, valamint a fiatalságot kell összekötni, hogy ebből megszülethessen e népek új identitása. Hisszük, hogy gyökereink az egyik legfontosabb támasz és védelem a kultúrában, ami nélkül emberi léptékű társadalom nem létezik. A film nem pusztán tudományos igényű ismeretterjesztés. Sokkal inkább a bennünk tudat alatt élő ősképek és ősi hangok segítségével kívánja visszaállítani keleti eredetünk kiegyensúlyozó szerepét. Ezért különös hangsúlyt kapnak azok az elemek, amelyekről tudjuk, hogy érzelmileg megmozgatják lelkünk ősi rétegeit. Lehetnek ezek a halászatra, vadászatra… az ősfoglalkozásokra vonatkozó elemek. A különös, érintetlen tájak, melyeket őseink bejártak. De ugyanígy lehetnek emberi arcok, gesztusok, vagy a nyelv és nagyon gyakran ősi dallamaink… Beleszülettünk egy nemzetbe és az egész életünkön át számtalanszor rácsodálkozhatunk mindarra, amit ez a nemzet jelent – egyáltalán egy nép; a magyar nép jelent a világban… Népek, nyelvek, kultúrák, közösségek Európában filmsorozat Mi is hát Európa titka? Mivel megfejteni nem tudták, mítoszban fogalmazták meg a kezdeteket. Zeusz isten, a női szépség nagy tisztelője bika alakját vette föl, hogy a hátán elragadhassa Agenor föníciai király lányát; Krétára vitte, s ott a szépséges nő három gyermeket szült neki. Zeusz kedvesének a neve Európa volt: ő hát kontinensünk névadója. Mi is volt az az isteni, amely a Zeuszt elbűvölő hölgyről a kontinensre szállt? A ráció és a logosz. A logosz a megmagyarázhatatlan isteni ige, amely a világot átfogó bölcsesség is. A ráció pedig mindaz, amit az ember megérteni és felfogni vágyik. Ebben a mítoszban együtt él az az emberi törekvés, amely a világot az értelem segítségével magyarázza, ugyanakkor az istenség hatalmának alázatos elismerése is.A képernyőn fehéren csillogó sziklapartok, festői halászfalvak, kikötők, üde zöld rétek, rohanó folyók, napsütötte és köd borította szigetek, lágy domb- és völgyvidékek, tavak, vízesések, kastélyok, várak, kőcsipkés gótikus katedrálisok, hófehér parasztházak nádtetős hajlékai, szentélyek és paloták, kopár hegyek lábánál hullámzó olajfa és narancsligetek között; a szárd szigetlakók énekén, a szicíliaiak pezsgő életritmusán, a legrégibb ismert élő kelta nyelv dallamán, a katalán pásztor tánclépéseinek takarásából elevenedik meg a táj… Európa.A filmsorozat – a fenti bevezető képsorok után – elsőként egy színes, érdekes, rövid történeti áttekintést ad: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, majd a kontinens valamennyi országának történelméről. Bemutatja az adott ország kultúráját; népeit, nyelveit. A nemzeti, vallási, kulturális illetve hagyományőrző közösségeit. Részletesen szól a breton, örmény, flamand, vallon, walesi, lapp, fríz, surinami, dél-malukui, szász, bajor, sváb, szárd, ladin, franko-provanszál, katalán, galíciai, baszk… kisebbségi népről és hagyományőrző közösségeikről, valamint az „anyanemzettel” való együttélésükről. A rendszeresen, ugyanazon főműsor időben jelentkező film közérthetősége és érdekessége a biztosítéka annak, hogy a legszélesebb közvélemény érdeklődésére tarthat számot. Közkedvelt műsora lehet a világban szétszóratott tizenötmillió magyarnak. Hazánknak, mint az EU- tagság közeli várományosának fontos a leendő partnerállamok integrációs politikájának az ismerete. Filmünk nézőpontja bepillantást enged a tárgyalt országok nemzeti és közösségi érdekeinek kölcsönhatásába, a nemzeti intézmények és a civil társadalom európaizálódásába. Magazinműsoraink jól dokumentálják, hogy bármennyire is ugyanarról az Európáról van szó, a nemzeti érdekek és tradíciók mennyire különböző hangsúlyokat kölcsönöznek az Európa-politikának. A tizenöt ország Európa-politikája olyan tükröt tart a magyar néző elé, amely a saját integrációs politikánk megfogalmazásában és társadalmi elfogadtatásában, valamint integrációs intézményeink és döntéshozatali rendszerünk fejlesztésében mértékadó lehet. Elég csupán annak tudatosítása, hogy az integrációs tagsággal korántsem válnak a nemzeti érdekek elavulttá, meghatározásuk a csatlakozni kívánó országok szempontjából soha nem volt annyira fontos, mint éppen most. A nemzeti érdekek az integráció keretein belül egyidejűleg válnak megfogalmazhatóvá és elfogadhatóvá. Az integráció lehetővé tette az erőszak alkalmazásához vezető nacionalizmusok túlhaladását, s ezzel az európai béke, prosperitás, stabilitás példátlan hosszú időszakának kialakulását. Mozgóképeink jelentős hozadéka lehet az EU „klub” tizenöt, majd többi tagállamának ország portréja s az egyes tagállamoknak az integrációban érvényesített történelmi, nemzeti, kulturális hozománya. A tizenötök Európája jómódú-jókedvű polgárának példája; amint munka után, baráti társaságban, a kultúra alapját jelentő közösségben őrzi-ápolja történelmi, kulturális, vallási, művészeti, nyelvi, nemzeti hagyományait: megnyugtathatja mindazon honfitársunkat – valamint a szomszédos országok polgárait – akik az integrációs folyamatoktól nemzeti azonosságtudatukat féltik!… A sorozat első része, mely az európai kultúra bölcsőjétől, az ógörög szellemi és művészi kincsestártól indul el és látványosan szemlélteti: ha erősen kötődik nemzeti értékeihez és érdekeihez egy ország lakossága, állami intézményeivel, főhivatalnokaival és civil szervezeteivel, közpolgáraival egyetemben, nem veszteség, de nyereség az illető közösség számára az integráció. A film varázslatos képsorokban különféle nyelvi és kulturális közösségek törekvéseit mutatja be hagyományaik őrzésére, a nemzeti kultúra védelmét a globalizációs törekvésekkel szemben. Az öntudatos nép érti a módját, hogyan őrizze, ápolja s sztárolja tradícióit. És – ami talán még ennél is fontosabb – azt is tudja, hogy hogyan építse föl nemzeti múltjára a jövőt! Ezzel olyan tükröt szeretnénk tartani az európai közösségbe igyekvő magyarság elé, amelyben saját integrációs esélyeinket és teendőinket is megpillanthatjuk… (hu)
|
