Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A Dunai Vasmű (Dunaferr, Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.) az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma, Dunaújváros legnagyobb munkaadója. A térségben már a 19. században felvetődött egy kohászati üzem létesítésének gondolata, de Széchenyi István ötlete elsősorban a közeli vasérc hiánya miatt meghiúsult. Ezt követően az első világháborút és a nagy gazdasági világválságot követő stabilizációs időszakban vált szükségessé a hazai kohászati kapacitások bővítése, és ekkor ismét a Duna mentén telepítendő gyárról volt szó, hogy az 1940-es évek első felében végül Győr mellett döntsenek. A második világháború után Mohácson kezdődtek meg az előmunkálatok, de külpolitikai okok miatt mégis Dunapentelét választotta a kormányzat. Az első kapavágásokat 1950. május 2-án ejtették meg, és az új város neve a következő évben Sztálinváros, a vállalat pedig Sztálin Vasmű lett (a vasmű neve 1956 végén változott vissza Dunai Vasműre, a város pedig 1961-ben lett Dunaújváros). Az első nagyolvasztó 1954 elejére készült el, az acélműben pedig ugyanezen év augusztusában történt meg az első csapolás. A meleghengermű 1960-ban, a hideghengermű 1965-ben állt üzembe. A vállalat a kohászati alaptevékenységen túl saját termékeinek a feldolgozásával is bővítette gyártmánystruktúráját: bevezették a spirálcsőgyártást, a hidegen alakított profilok előállítását, a radiátorgyártást stb. A cég vezetése 1984-ben a Dunai Vasmű név megtartása mellett bevezette a DUNAFERR márkanevet és logót, 1992-ben pedig a vállalat részvénytársasággá alakult. 2003-ban tárgyalások kezdődtek a cég privatizációjával kapcsolatban, amelynek eredményeként 2004 szeptemberében a vállalat a Donbass Ipari Szövetség tulajdonába került. A szócikk a Dunai Vasmű történetét gyakorlatilag a privatizáció befejeződéséig kíséri figyelemmel. (hu)
- A Dunai Vasmű (Dunaferr, Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.) az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma, Dunaújváros legnagyobb munkaadója. A térségben már a 19. században felvetődött egy kohászati üzem létesítésének gondolata, de Széchenyi István ötlete elsősorban a közeli vasérc hiánya miatt meghiúsult. Ezt követően az első világháborút és a nagy gazdasági világválságot követő stabilizációs időszakban vált szükségessé a hazai kohászati kapacitások bővítése, és ekkor ismét a Duna mentén telepítendő gyárról volt szó, hogy az 1940-es évek első felében végül Győr mellett döntsenek. A második világháború után Mohácson kezdődtek meg az előmunkálatok, de külpolitikai okok miatt mégis Dunapentelét választotta a kormányzat. Az első kapavágásokat 1950. május 2-án ejtették meg, és az új város neve a következő évben Sztálinváros, a vállalat pedig Sztálin Vasmű lett (a vasmű neve 1956 végén változott vissza Dunai Vasműre, a város pedig 1961-ben lett Dunaújváros). Az első nagyolvasztó 1954 elejére készült el, az acélműben pedig ugyanezen év augusztusában történt meg az első csapolás. A meleghengermű 1960-ban, a hideghengermű 1965-ben állt üzembe. A vállalat a kohászati alaptevékenységen túl saját termékeinek a feldolgozásával is bővítette gyártmánystruktúráját: bevezették a spirálcsőgyártást, a hidegen alakított profilok előállítását, a radiátorgyártást stb. A cég vezetése 1984-ben a Dunai Vasmű név megtartása mellett bevezette a DUNAFERR márkanevet és logót, 1992-ben pedig a vállalat részvénytársasággá alakult. 2003-ban tárgyalások kezdődtek a cég privatizációjával kapcsolatban, amelynek eredményeként 2004 szeptemberében a vállalat a Donbass Ipari Szövetség tulajdonába került. A szócikk a Dunai Vasmű történetét gyakorlatilag a privatizáció befejeződéséig kíséri figyelemmel. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 22160 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:accd
| |
prop-hu:ann
|
- 1985 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
|
prop-hu:archd
| |
prop-hu:ass
|
- Sziklavári János (hu)
- főszerk. Horváth István (hu)
- főszerk. Tarsoly István (hu)
- szerk. Szente Tünde (hu)
- szerk. Óvári Antal (hu)
- Sziklavári János (hu)
- főszerk. Horváth István (hu)
- főszerk. Tarsoly István (hu)
- szerk. Szente Tünde (hu)
- szerk. Óvári Antal (hu)
|
prop-hu:aurl
| |
prop-hu:aut
|
- Molnár Pál (hu)
- Molnár Pál (hu)
|
prop-hu:cap
|
- Kohászat (hu)
- Vaskohászatunk a 19. század végéig (hu)
- Kohászat (hu)
- Vaskohászatunk a 19. század végéig (hu)
|
prop-hu:capaut
|
- Vorsatz Brúnó (hu)
- Az acélgyártás története, technológiai fejlődése (hu)
- Vorsatz Brúnó (hu)
- Az acélgyártás története, technológiai fejlődése (hu)
|
prop-hu:date
| |
prop-hu:isbn
|
- 9630601672 (xsd:decimal)
- 9631059723 (xsd:decimal)
- 9638238100 (xsd:decimal)
- 489001932297 (xsd:decimal)
|
prop-hu:loc
|
- Budapest (hu)
- Dunaújváros (hu)
- Szekszárd (hu)
- Budapest (hu)
- Dunaújváros (hu)
- Szekszárd (hu)
|
prop-hu:pag
|
- 157 (xsd:integer)
- 272 (xsd:integer)
|
prop-hu:red
|
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Babits Kiadó (hu)
- Válasz (hu)
- Technika Alapítvány (hu)
- Dunatáj Kiadó (hu)
- MTSZ (hu)
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Babits Kiadó (hu)
- Válasz (hu)
- Technika Alapítvány (hu)
- Dunatáj Kiadó (hu)
- MTSZ (hu)
|
prop-hu:tit
|
- Vaskohászati kézikönyv (hu)
- Magyarország a XX. században. IV. kötet Tudomány 1. (hu)
- Az izzó vas tűzcsillagai (hu)
- Dunaferr 50. Dunai Vasmű krónika (hu)
- Dunaferr: bajsiker történet (hu)
- Időkerék. Horváth István visszaemlékezései (hu)
- Vaskohászati kézikönyv (hu)
- Magyarország a XX. században. IV. kötet Tudomány 1. (hu)
- Az izzó vas tűzcsillagai (hu)
- Dunaferr 50. Dunai Vasmű krónika (hu)
- Dunaferr: bajsiker történet (hu)
- Időkerék. Horváth István visszaemlékezései (hu)
|
prop-hu:url
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
dct:subject
| |
rdf:type
| |
rdfs:label
|
- Dunai Vasmű (hu)
- Dunai Vasmű (hu)
|
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is foaf:primaryTopic
of | |