| dbo:abstract
|
- A Dunaújvárosi kikötő 1954-ben kezdett működni. A dunaújvárosi vasmű építésének szükségességét Széchenyi István fogalmazta meg 1842-ben, aki William Tierney Clark angol mérnöknek 1942. április 5-én írt levelet. A Duna kereskedelmét szerette volna növelni.1831-től a Vaskapu irányába a hajózási feltételeket javították, csatornát indítottak 1846-ban. 1950. március 6-án döntöttek három lehetőség közül: Szalki-sziget dunapentelei kikötője, kikötőjének építése, Kisapostag alatti területen dunai kikötő építése.A Szalki-sziget északi részét jelölték ki a munkálatokra, tervek szerint a déli részen drótkötélpályát vezettek a vasműhöz. Az keresték meg a dunaújvárosi kikötő megtervezésével.Amit el is fogadtak 1950. március 8-án. , Dunapentelétől 10 kilométerre kezdődtek el a munkálatok, a soroksári Duna-ágnál. Keszonokat úsztattak a keresztül a vezérárokba.1951 novemberében már három szekrény lett leültetve, 1952 júniusára végeztek az összes 53 darabbal. 1953-ban az építés szüneteltették 1954 tavaszáig.1957-ben a Mahart a kikötőt a vasműnek átadta, ezt a döntést hibásnak vélik a kikötő tovább fejlesztése miatt. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a Szalki-szigeten a ruhagyár, ahol 300 fő kezdett dolgozni. 2005-től egy vállalkozó szálloda építésének céljából vásárolta meg a kikötő igazgatóságának épületét, amiben 1957-től ruhagyár működött. A kikötő iparivá lett kiépítve, a másik való folytatása abba maradt.Tervek szóltak ellenben a Szalki-sziget személyszállítására vonatkozólag is, a mezőgazdasági termékek vízi kereskedelme miatt szintén szükségesnek vélték a további fejlesztéseket a dunai részen.1954. június 1-jén adták át a dunaújvárosi kikötőt, ahol 1954 júliusától kezdtek dolgozni. Jeges károkat okozott a kikötőben az 1950-es években a jeget, ami a Dunát felduzzasztotta, a Magyar Honvédség ágyúval robbantotta fel. A Magyar Állam megvette 1954-ben a Meszhartnak oroszok által tulajdonában levő részét. Megalapítva a Magyar Hajózási Részvénytársaságot 1955. január 1-jén. 1977-ben helyreállították a 6-os jelzésű uszályállást. Rajna–Majna–Duna-csatorna kiépülésével a hajóforgalom növekedett 1990-es években. Ennek következtében igénnyé vált ivóvíz vételező hely létrehozására.1998-ban kiváló eredményt ért el a kikötő a megnövekedett élelmiszer szállításával. 185 000 tonna búza, árpa, kukorica, repce, napraforgó berakására került sor.Gabonalerakó konténert kezdtek használni. A dunaújvárosi kikötőben rakodtak árpa, maláta, , , szója, búza, cement, műtrágya, napraforgó, , , , olivin, kukorica termékeket. 2001-ben növekedett a hajózás az . (hu)
- A Dunaújvárosi kikötő 1954-ben kezdett működni. A dunaújvárosi vasmű építésének szükségességét Széchenyi István fogalmazta meg 1842-ben, aki William Tierney Clark angol mérnöknek 1942. április 5-én írt levelet. A Duna kereskedelmét szerette volna növelni.1831-től a Vaskapu irányába a hajózási feltételeket javították, csatornát indítottak 1846-ban. 1950. március 6-án döntöttek három lehetőség közül: Szalki-sziget dunapentelei kikötője, kikötőjének építése, Kisapostag alatti területen dunai kikötő építése.A Szalki-sziget északi részét jelölték ki a munkálatokra, tervek szerint a déli részen drótkötélpályát vezettek a vasműhöz. Az keresték meg a dunaújvárosi kikötő megtervezésével.Amit el is fogadtak 1950. március 8-án. , Dunapentelétől 10 kilométerre kezdődtek el a munkálatok, a soroksári Duna-ágnál. Keszonokat úsztattak a keresztül a vezérárokba.1951 novemberében már három szekrény lett leültetve, 1952 júniusára végeztek az összes 53 darabbal. 1953-ban az építés szüneteltették 1954 tavaszáig.1957-ben a Mahart a kikötőt a vasműnek átadta, ezt a döntést hibásnak vélik a kikötő tovább fejlesztése miatt. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a Szalki-szigeten a ruhagyár, ahol 300 fő kezdett dolgozni. 2005-től egy vállalkozó szálloda építésének céljából vásárolta meg a kikötő igazgatóságának épületét, amiben 1957-től ruhagyár működött. A kikötő iparivá lett kiépítve, a másik való folytatása abba maradt.Tervek szóltak ellenben a Szalki-sziget személyszállítására vonatkozólag is, a mezőgazdasági termékek vízi kereskedelme miatt szintén szükségesnek vélték a további fejlesztéseket a dunai részen.1954. június 1-jén adták át a dunaújvárosi kikötőt, ahol 1954 júliusától kezdtek dolgozni. Jeges károkat okozott a kikötőben az 1950-es években a jeget, ami a Dunát felduzzasztotta, a Magyar Honvédség ágyúval robbantotta fel. A Magyar Állam megvette 1954-ben a Meszhartnak oroszok által tulajdonában levő részét. Megalapítva a Magyar Hajózási Részvénytársaságot 1955. január 1-jén. 1977-ben helyreállították a 6-os jelzésű uszályállást. Rajna–Majna–Duna-csatorna kiépülésével a hajóforgalom növekedett 1990-es években. Ennek következtében igénnyé vált ivóvíz vételező hely létrehozására.1998-ban kiváló eredményt ért el a kikötő a megnövekedett élelmiszer szállításával. 185 000 tonna búza, árpa, kukorica, repce, napraforgó berakására került sor.Gabonalerakó konténert kezdtek használni. A dunaújvárosi kikötőben rakodtak árpa, maláta, , , szója, búza, cement, műtrágya, napraforgó, , , , olivin, kukorica termékeket. 2001-ben növekedett a hajózás az . (hu)
|
