| dbo:abstract
|
- A Dunáninneni kerület régebben Magyarország egyik kerülete volt, mely Felső-Magyarország s a két magyar Alföld jó részét magában foglalta. Nyugaton és délen csaknem szakadatlanul a Dunával, keleten nagyobbrészt a Tiszával, onnan túl a Cserháttal, a gömöri Érchegységgel s a Krivánnal, északnyugaton s északon pedig a Kárpátokkal s a Morva folyóval volt határos. Magában foglalt 13 vármegyét: Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodrog, Nógrád, Hont, Esztergom, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra és Pozsony vármegyét. Az egész kerület a Duna bal partján terült el, csupán Pest és Esztergom vármegye nyúltak át a Duna jobb partjára. A földrajzban hazánk ezen részét Duna balparti részének szokták nevezni, míg Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyéket a Duna-Tisza közéhez számítják. (hu)
- A Dunáninneni kerület régebben Magyarország egyik kerülete volt, mely Felső-Magyarország s a két magyar Alföld jó részét magában foglalta. Nyugaton és délen csaknem szakadatlanul a Dunával, keleten nagyobbrészt a Tiszával, onnan túl a Cserháttal, a gömöri Érchegységgel s a Krivánnal, északnyugaton s északon pedig a Kárpátokkal s a Morva folyóval volt határos. Magában foglalt 13 vármegyét: Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodrog, Nógrád, Hont, Esztergom, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra és Pozsony vármegyét. Az egész kerület a Duna bal partján terült el, csupán Pest és Esztergom vármegye nyúltak át a Duna jobb partjára. A földrajzban hazánk ezen részét Duna balparti részének szokták nevezni, míg Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyéket a Duna-Tisza közéhez számítják. (hu)
|
