| dbo:abstract
|
- A dzimma (arabul: ذمة, ad-dhimmah) a muszlimok megállapodása „a könyv népeivel” (ahl al-kitáb), mely alapján azoknak adófizetés fejében nem esik bántódásuk (védelmet, dzimmát élveznek) és nem kell áttérniük. A különleges státuszt biztosító dzimmát élvező személy elnevezése dzimmí, a védett rétegek összessége pedig az ahl adz-dzimma, azaz „a dzimma népe”. A Korán szerint Ábrahám, az ősatya, sem zsidó, sem keresztény nem volt, hanem lényegében ő volt az első "muszlim". A zsidók és a keresztények pedig, akik üldözték és gyakran meg is gyilkolták saját prófétáikat, meghamisították az eredeti isteni üzenetet, amelyet azután a maga teljes igazságában Mohamed hozott nyilvánosságra. Az iszlám “Millat Ibráhímnak” (Ábrahámi vallási közösség) nevezi magát, hiszen Ibrāhīm/Ábrahám a próféták atyja „Abú al-Anbijá”, aki elsőként kapott szent iratokat, tekercseket. Ábrahám a monoteizmus felismerője és így vele kapcsolatban jelent meg először az iszlám szó (maga az arab iszlám szó alapvető jelentése: „Isten akaratának való alávetés” vagy „Isten akaratában való megbékélés, megnyugvás”), önmaga Allahnak való alárendelése. Ez arabul a millat, azaz Ábrahám vallása. Ábrahám a mekkai Kába szentély építője, aki a gyermeke feláldozására is kész. (hu)
- A dzimma (arabul: ذمة, ad-dhimmah) a muszlimok megállapodása „a könyv népeivel” (ahl al-kitáb), mely alapján azoknak adófizetés fejében nem esik bántódásuk (védelmet, dzimmát élveznek) és nem kell áttérniük. A különleges státuszt biztosító dzimmát élvező személy elnevezése dzimmí, a védett rétegek összessége pedig az ahl adz-dzimma, azaz „a dzimma népe”. A Korán szerint Ábrahám, az ősatya, sem zsidó, sem keresztény nem volt, hanem lényegében ő volt az első "muszlim". A zsidók és a keresztények pedig, akik üldözték és gyakran meg is gyilkolták saját prófétáikat, meghamisították az eredeti isteni üzenetet, amelyet azután a maga teljes igazságában Mohamed hozott nyilvánosságra. Az iszlám “Millat Ibráhímnak” (Ábrahámi vallási közösség) nevezi magát, hiszen Ibrāhīm/Ábrahám a próféták atyja „Abú al-Anbijá”, aki elsőként kapott szent iratokat, tekercseket. Ábrahám a monoteizmus felismerője és így vele kapcsolatban jelent meg először az iszlám szó (maga az arab iszlám szó alapvető jelentése: „Isten akaratának való alávetés” vagy „Isten akaratában való megbékélés, megnyugvás”), önmaga Allahnak való alárendelése. Ez arabul a millat, azaz Ábrahám vallása. Ábrahám a mekkai Kába szentély építője, aki a gyermeke feláldozására is kész. (hu)
|
