| dbo:abstract
|
- Dzsarmó (arabul: قلعة جرمو, nyugati átírással: Qal'at Jarmo) régészeti terület Észak-Irakban, Kurdisztánban, a Zagrosz-hegy lábánál, Kirkuktól keletre, Csamcsamál mellett fekszik. Mai ismereteink szerint itt volt a Közel-Kelet és a világ egyik legrégebbi földművelő települése, melynek eredetét i. e. 7090-ig vezetik vissza. Az ásatás helyszíne körülbelül 12 000-16 000 m² területen fekszik, 800 méter tengerszint feletti magasságban.Robert J. Braidwood (1907-2003) a University of Chicago régészének vezetésével 1948-ban és az '50-es években folytak feltárások. 2012-ben a londoni University College csapata újabb ásatásokba kezdett. Összességében mintegy 150 ember élt az egykori településen. Lakói gabonát termeltek és háziasították a juhot, kecskét, disznót, tehenet, lovat és a kutyát. Házaikat vályogból, agyagból építették. Kőből és obszidiánból készült tárgyakat is találtak itt, ami arra utal hogy szervezett kereskedelem létezett ekkor már a régióban. (hu)
- Dzsarmó (arabul: قلعة جرمو, nyugati átírással: Qal'at Jarmo) régészeti terület Észak-Irakban, Kurdisztánban, a Zagrosz-hegy lábánál, Kirkuktól keletre, Csamcsamál mellett fekszik. Mai ismereteink szerint itt volt a Közel-Kelet és a világ egyik legrégebbi földművelő települése, melynek eredetét i. e. 7090-ig vezetik vissza. Az ásatás helyszíne körülbelül 12 000-16 000 m² területen fekszik, 800 méter tengerszint feletti magasságban.Robert J. Braidwood (1907-2003) a University of Chicago régészének vezetésével 1948-ban és az '50-es években folytak feltárások. 2012-ben a londoni University College csapata újabb ásatásokba kezdett. Összességében mintegy 150 ember élt az egykori településen. Lakói gabonát termeltek és háziasították a juhot, kecskét, disznót, tehenet, lovat és a kutyát. Házaikat vályogból, agyagból építették. Kőből és obszidiánból készült tárgyakat is találtak itt, ami arra utal hogy szervezett kereskedelem létezett ekkor már a régióban. (hu)
|
