| dbo:abstract
|
- A Dzsejtun-kultúra újkőkorszaki régészeti kultúra. Névadója, a Jeýtun orosz nyelvből átírva: Dzsejtun régészeti lelőhely Aşgabattól, a Türkmenisztán fővárosától mintegy 30 kilométerre észak-északnyugatra található, a Kara-kum sivatag déli peremének homokbuckái között. A domb eredeti állapotában mintegy 3-3,5 méternyire magasodott a közvetlen környék fölé. A régészeti feltáráson – és a közelében levő, hasonló korból származó lelőhelyeken – az ember élelemtermelő életmódra és letelepedésre történő áttérése (neolitikus forradalom) körülményeinek jellegzetes és jelentős tárgyi emlékeit hozták napvilágra. A dzsejtuni és környező régészeti lelőhelyeken olyan régészeti leleteket tártak fel, amelyek jellegzetes – nemzetközileg elismert – társadalomfejlődési körülményeket képviselnek, ezért ezt a (hegylábmenti sivataggal érintkező térségű) fejlődési korszakot a helyszínről Dzsejtun-kultúra néven nevezték el. (hu)
- A Dzsejtun-kultúra újkőkorszaki régészeti kultúra. Névadója, a Jeýtun orosz nyelvből átírva: Dzsejtun régészeti lelőhely Aşgabattól, a Türkmenisztán fővárosától mintegy 30 kilométerre észak-északnyugatra található, a Kara-kum sivatag déli peremének homokbuckái között. A domb eredeti állapotában mintegy 3-3,5 méternyire magasodott a közvetlen környék fölé. A régészeti feltáráson – és a közelében levő, hasonló korból származó lelőhelyeken – az ember élelemtermelő életmódra és letelepedésre történő áttérése (neolitikus forradalom) körülményeinek jellegzetes és jelentős tárgyi emlékeit hozták napvilágra. A dzsejtuni és környező régészeti lelőhelyeken olyan régészeti leleteket tártak fel, amelyek jellegzetes – nemzetközileg elismert – társadalomfejlődési körülményeket képviselnek, ezért ezt a (hegylábmenti sivataggal érintkező térségű) fejlődési korszakot a helyszínről Dzsejtun-kultúra néven nevezték el. (hu)
|
