| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Dzsungár Kánság a belső-ázsiai Dzsungáriában 1634 és 1755 között fennállt nomád államalakulat volt, amit a nyugat-mongol néhány, a térségben megtelepedett törzse hozott létre. Az állam kiterjesztette az uralmát néhány másik nomád törzsre (mongolokra, ujgurokra, kazahokra) is. Közel másfélévszázados fennállása alatt a Dzsungár kánság uralta Dzsungáriát, Nyugat-Mongólia és Nyugat-Kína egyes részeit (övé volt csaknem teljes Hszincsiang), illetve a mai Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán egyes keleti területeit, valamint Szibéria Mongóliával határos részét a mai Oroszországban. Az ojrát törzsek már 1620-ban megtelepedtek Dzsungáriában. 1678-ban Galdan kán megkapta a dalai lámától az ún. bosugtú címet, ezzel a dzsungárok az ojrátok vezető törzsévé elő és hódításokba kezdtek szomszédaik rovására. 1680 és 1688 között meghódították Hszincsiang teljes területét és legyőzték a halha mongolokat. Galdan terjeszkedését a kínaiak állították meg, így Dzsungáriának le kellett mondani . 1717-ben a dzsungárok Tibetet is leigázták, de két éven belül a kínai csapatok innen is kiűzték őket. Az idő múlásával a belsőviszályok, de különösen az ujgurok lázadása meggyengítették a kánságot, amit a kínaiak kihasználták és 1755-ban megsemmisítő csapást mértek a dzsungárokra. A népcsoport egy részét kiirtották, még mások járványoknak és éhségnek estek áldozatul, Dzsungária pedig kínai uralom alá került. (hu)
- A Dzsungár Kánság a belső-ázsiai Dzsungáriában 1634 és 1755 között fennállt nomád államalakulat volt, amit a nyugat-mongol néhány, a térségben megtelepedett törzse hozott létre. Az állam kiterjesztette az uralmát néhány másik nomád törzsre (mongolokra, ujgurokra, kazahokra) is. Közel másfélévszázados fennállása alatt a Dzsungár kánság uralta Dzsungáriát, Nyugat-Mongólia és Nyugat-Kína egyes részeit (övé volt csaknem teljes Hszincsiang), illetve a mai Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán egyes keleti területeit, valamint Szibéria Mongóliával határos részét a mai Oroszországban. Az ojrát törzsek már 1620-ban megtelepedtek Dzsungáriában. 1678-ban Galdan kán megkapta a dalai lámától az ún. bosugtú címet, ezzel a dzsungárok az ojrátok vezető törzsévé elő és hódításokba kezdtek szomszédaik rovására. 1680 és 1688 között meghódították Hszincsiang teljes területét és legyőzték a halha mongolokat. Galdan terjeszkedését a kínaiak állították meg, így Dzsungáriának le kellett mondani . 1717-ben a dzsungárok Tibetet is leigázták, de két éven belül a kínai csapatok innen is kiűzték őket. Az idő múlásával a belsőviszályok, de különösen az ujgurok lázadása meggyengítették a kánságot, amit a kínaiak kihasználták és 1755-ban megsemmisítő csapást mértek a dzsungárokra. A népcsoport egy részét kiirtották, még mások járványoknak és éhségnek estek áldozatul, Dzsungária pedig kínai uralom alá került. (hu)
|
| dbo:capital
| |
| dbo:foundingYear
| |
| dbo:populationTotal
|
- 600 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:religion
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 13462 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:beszéltNyelvek
|
- ojrát, csagatáj nyelv, ujgur nyelv, kazah (hu)
- ojrát, csagatáj nyelv, ujgur nyelv, kazah (hu)
|
| prop-hu:főváros
| |
| prop-hu:megalakulásÉve
| |
| prop-hu:megnevezése
|
- Dzsungár Kánság (hu)
- Dzsungár Kánság (hu)
|
| prop-hu:megszűnésÉve
| |
| prop-hu:népesség
| |
| prop-hu:terület
| |
| prop-hu:térkép
|
- Renat map.jpg (hu)
- Renat map.jpg (hu)
|
| prop-hu:térképaláírás
|
- Johan Gustav Renat svéd katonatiszt térképe Dzsungáriáról 1744 előttről (hu)
- Johan Gustav Renat svéd katonatiszt térképe Dzsungáriáról 1744 előttről (hu)
|
| prop-hu:térképméret
| |
| prop-hu:vallás
|
- tibeti buddhizmus, gelugpa, vazallus területeken iszlám (hu)
- tibeti buddhizmus, gelugpa, vazallus területeken iszlám (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:államforma
|
- monarchia (hu)
- monarchia (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Dzsungár Kánság (hu)
- Dzsungár Kánság (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
