| dbo:abstract
|
- Dánia már a 13. század eleje – Dán Észtország létrehozása óta – többféle formában birtokolt gyarmati területeket. Dánia–Norvégia, a két ország perszonáluniója több ősi norvég birtokot, például Grönlandot, Izlandot, Feröert, valamint az Orkney- és Shetland-szigeteket is irányítása alá vonta. A 17. században elszenvedett skandináviai területveszteségek nyomán Dánia–Norvégia Indiában, Afrikában és a Karib-térségben hozott létre gyarmatokat, erődöket és kereskedőtelepeket. Az Európában uralkodóvá váló merkantilista szemlélet jegyében IV. Keresztély volt az első uralkodó, aki fontosnak tartotta a tengeri kereskedelem szerepének növelését. Az első dán gyarmatot 1620-ban alapították az indiai . A gyarmat felfedezése admirális nevéhez fűződik. A dán gyarmatbirodalom egyetlen – ám fontos – maradványa Grönland, ami 1953 óta gyarmat helyett a dán állam autonóm tartománya. Feröer 1948 óta rendelkezik autonómiával. (hu)
- Dánia már a 13. század eleje – Dán Észtország létrehozása óta – többféle formában birtokolt gyarmati területeket. Dánia–Norvégia, a két ország perszonáluniója több ősi norvég birtokot, például Grönlandot, Izlandot, Feröert, valamint az Orkney- és Shetland-szigeteket is irányítása alá vonta. A 17. században elszenvedett skandináviai területveszteségek nyomán Dánia–Norvégia Indiában, Afrikában és a Karib-térségben hozott létre gyarmatokat, erődöket és kereskedőtelepeket. Az Európában uralkodóvá váló merkantilista szemlélet jegyében IV. Keresztély volt az első uralkodó, aki fontosnak tartotta a tengeri kereskedelem szerepének növelését. Az első dán gyarmatot 1620-ban alapították az indiai . A gyarmat felfedezése admirális nevéhez fűződik. A dán gyarmatbirodalom egyetlen – ám fontos – maradványa Grönland, ami 1953 óta gyarmat helyett a dán állam autonóm tartománya. Feröer 1948 óta rendelkezik autonómiával. (hu)
|
