Property Value
dbo:abstract
  • Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Dél-Dakota államának szenátorait, illetve képviselőházi képviselőit sorolja föl. 1803-ban az Egyesült Államok megvásárolta a területet Bonaparte Napóleon Első Konzultól, és az új elnök Thomas Jefferson, egy expedíciót szervezett az új területek feltérképezésére (Lewis and Clark expedíció). 1817-ben egy prémkereskedő megalapította az első állandó amerikai települést, a Fort Pierre-t (Pierre erőd). 1855-ben az Egyesült Államok hadserege megvásárolta az erődöt, de a következő évben magára hagyták azt (ahogyan délebbre a Randall erődöt is). A következő években gyorsan nőtt az európai települések száma, majd 1858-ban a sziúk az 1858-as egyezmény aláírásával átengedték a területet az Egyesült Államoknak. Napjaink két legnagyobb települését Sioux Falls-t, és Yanktont telekspekulánsok alapították 1856-ban, és ’59-ben. 1861-ben a kormány megalapította a Dakota területként ismert részt, ami a mai Észak-, és Dél-Dakotát, valamint Montana, és Wyoming állam egyes területeit fedte le. Miután a transzamerikai vasútvonal keleti szárnya elérte Yankton városát megnőtt az európai telepesek beáramlása, ami tovább fokozódott, amikor egy George A. Custer által vezetett katonai expedíció 1874-ben aranyat talált a Black Hills-ben. Ennek következményeként született meg a Fort Laramie-i egyezmény (1868), melyben a sziúk átadták a még birtokukban lévő területeket a telepeseknek. Miután a sziúk megtagadták a Black Hills-beli bányászat jogát, háború tört ki köztük, és az Egyesült Államok hadserege között (ugyanis a hadsereg nem bírta meggátolni a bányászok beözönlését a területre). Végül a sziúk vereséget szenvedtek, és csak pár településük maradt meg Észak-, és Dél-Dakotában. A térség Észak-, és Dél-Dakotára való kettészakadását az egyre növekvő népesség okozta (mint Montana, és Washington állam estében). Az ezt megerősítő tárgyalások 1889. február 22-én kezdődtek Grover Cleveland vezetése alatt, akitől később Benjamin Harrison vette át a feladatot, aki 1889. november 2-án beléptette a két államot az unióba. Ez alapján Dél-Dakota lett az Egyesült Államok 40. tagállama. A képviselőt két évente választják meg, a szenátorok közül az egyik a 2., a második pedig a 3. osztály tagja. (hu)
  • Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Dél-Dakota államának szenátorait, illetve képviselőházi képviselőit sorolja föl. 1803-ban az Egyesült Államok megvásárolta a területet Bonaparte Napóleon Első Konzultól, és az új elnök Thomas Jefferson, egy expedíciót szervezett az új területek feltérképezésére (Lewis and Clark expedíció). 1817-ben egy prémkereskedő megalapította az első állandó amerikai települést, a Fort Pierre-t (Pierre erőd). 1855-ben az Egyesült Államok hadserege megvásárolta az erődöt, de a következő évben magára hagyták azt (ahogyan délebbre a Randall erődöt is). A következő években gyorsan nőtt az európai települések száma, majd 1858-ban a sziúk az 1858-as egyezmény aláírásával átengedték a területet az Egyesült Államoknak. Napjaink két legnagyobb települését Sioux Falls-t, és Yanktont telekspekulánsok alapították 1856-ban, és ’59-ben. 1861-ben a kormány megalapította a Dakota területként ismert részt, ami a mai Észak-, és Dél-Dakotát, valamint Montana, és Wyoming állam egyes területeit fedte le. Miután a transzamerikai vasútvonal keleti szárnya elérte Yankton városát megnőtt az európai telepesek beáramlása, ami tovább fokozódott, amikor egy George A. Custer által vezetett katonai expedíció 1874-ben aranyat talált a Black Hills-ben. Ennek következményeként született meg a Fort Laramie-i egyezmény (1868), melyben a sziúk átadták a még birtokukban lévő területeket a telepeseknek. Miután a sziúk megtagadták a Black Hills-beli bányászat jogát, háború tört ki köztük, és az Egyesült Államok hadserege között (ugyanis a hadsereg nem bírta meggátolni a bányászok beözönlését a területre). Végül a sziúk vereséget szenvedtek, és csak pár településük maradt meg Észak-, és Dél-Dakotában. A térség Észak-, és Dél-Dakotára való kettészakadását az egyre növekvő népesség okozta (mint Montana, és Washington állam estében). Az ezt megerősítő tárgyalások 1889. február 22-én kezdődtek Grover Cleveland vezetése alatt, akitől később Benjamin Harrison vette át a feladatot, aki 1889. november 2-án beléptette a két államot az unióba. Ez alapján Dél-Dakota lett az Egyesült Államok 40. tagállama. A képviselőt két évente választják meg, a szenátorok közül az egyik a 2., a második pedig a 3. osztály tagja. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1424710 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 26467 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21875476 (xsd:integer)
prop-hu:alakulás
  • 1789 (xsd:integer)
prop-hu:alt
  • Rounds (hu)
  • Thune (hu)
  • Rounds (hu)
  • Thune (hu)
prop-hu:caption
prop-hu:height
  • 130 (xsd:integer)
prop-hu:image
  • John Thune, official portrait, 111th Congress.jpg (hu)
  • John Thune, official portrait, 111th Congress.jpg (hu)
prop-hu:kép
  • Seal of South Dakota.svg (hu)
  • Seal of South Dakota.svg (hu)
prop-hu:képméret
  • 150 (xsd:integer)
prop-hu:képviselő
  • 1 (xsd:integer)
prop-hu:név
  • Dél-Dakota kongresszusi delegációja (hu)
  • Dél-Dakota kongresszusi delegációja (hu)
prop-hu:perrow
  • 2 (xsd:integer)
prop-hu:szenátor
  • 2.300000 (xsd:double)
prop-hu:width
  • 120 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Dél-Dakota kongresszusi delegációinak listája (hu)
  • Dél-Dakota kongresszusi delegációinak listája (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of