| dbo:abstract
|
- Dés magyar irodalmi élete a két világháború közt, azaz irodalmi élet, újságírás, színjátszás, képzőművészet. A XIX. században a dési magyar irodalmi élet Medgyes Lajos nevéhez kötődött. A Petőfit óvári házában fogadó s a kor nagyjaival, köztük Jókaival, Teleki Sándorral barátkozó költő-pap szociális tüzű szabadságharcos lírája, bebörtönzésekor szerzett önkényuralom-ellenes versciklusa s 1860-ban a román-magyar testvériség szellemében fogant Békeszózata már az antifasiszta mozgalom idején új szerephez jutott, majd a felszabadulás után sokszor előadott, megzenésített, iskolakönyvekbe foglalt politikai költészetként vált népszerűvé. A múlt századig nyúlik vissza a helyi sajtó és a műkedvelő színjátszás története is. Már az 1870-es években induló c. hetilap gondot fordított a helyi szerzők megszólaltatására, az első világháború után nyomába lépő sajtótermékek pedig a kolozsvári írók bevonásával emelték irodalmi anyaguk színvonalát. Gyakoriakká váltak az irodalmi estek: 1930 őszén az Erdélyi Fiatalok csoportjából Balázs Ferenc, Bélteky László, Demeter János, Kováts József találkozott a dési közönséggel, 1932-ben Kovács Katona Jenő mutatkozott be, 1933-ban a Szamosmente c. helyi lap (1931-33) estjén a szomszédos Alsókosályon élő Bartalis János társaságában Ligeti Ernő, Walter Gyula lépett fel, s a helyiek közül a költészetével már feltűnő Varró Dezső. Az ugyancsak itt megjelenő (1934-38) rendszeres irodalmi rovatába bevonta a szamosújvári írókat s Szolnok-Doboka már ismert íróit is; munkatársai közt volt Bárd Oszkár, Flórián Tibor, Huber Győző, Parádi Ferenc, Szopos Sándor, Varró Dezső, majd bővült a lap írógárdája, s 1935-ben Fekete Lajos, Erdélyi Ágnes, , Hegyi Mózes, Salgó Olga verseit is közre adták. Az említett két helyi lapon kívül 1918 és 1940 között még 12 hetilap és folyóirat jelent itt meg, többnyire rövid ideig, s a város 6 nyomdája közül egyedül a Medgyesi Lajos Könyvnyomdában 16 mű jelent meg. Közöl már a Désen lakó Daday Loránd is, több ízben Reményik Sándor tart itt "zenés irodalmi est"-et. 1937-ben Sztojka László kezdeményezésére a táj íróit és művészeit mutatja be a Kis-Szamosvölgyi Album. A második világháború alatt Móricz Zsigmond, majd Féja Géza és Sinka István látogatott Désre, erre az időre esik az EME tudományos vándorgyűlése (1942) és az EMGE kiállításokkal egybekötött 99. közgyűlése (1944). A második világháború után klasszikus és népi írók, kommunista szerzők drámáival jelentkezett a megújhodott műkedvelő gárda, újra meg újra kiváltva az országos sajtó elismerését művészeti teljesítményeivel. A dési színjátszás történetét Enyedi Sándor dolgozta fel tanársága idején. A városhoz kötődött Daday Loránd és Varró Dezső írói működésének teljessé válása. (hu)
- Dés magyar irodalmi élete a két világháború közt, azaz irodalmi élet, újságírás, színjátszás, képzőművészet. A XIX. században a dési magyar irodalmi élet Medgyes Lajos nevéhez kötődött. A Petőfit óvári házában fogadó s a kor nagyjaival, köztük Jókaival, Teleki Sándorral barátkozó költő-pap szociális tüzű szabadságharcos lírája, bebörtönzésekor szerzett önkényuralom-ellenes versciklusa s 1860-ban a román-magyar testvériség szellemében fogant Békeszózata már az antifasiszta mozgalom idején új szerephez jutott, majd a felszabadulás után sokszor előadott, megzenésített, iskolakönyvekbe foglalt politikai költészetként vált népszerűvé. A múlt századig nyúlik vissza a helyi sajtó és a műkedvelő színjátszás története is. Már az 1870-es években induló c. hetilap gondot fordított a helyi szerzők megszólaltatására, az első világháború után nyomába lépő sajtótermékek pedig a kolozsvári írók bevonásával emelték irodalmi anyaguk színvonalát. Gyakoriakká váltak az irodalmi estek: 1930 őszén az Erdélyi Fiatalok csoportjából Balázs Ferenc, Bélteky László, Demeter János, Kováts József találkozott a dési közönséggel, 1932-ben Kovács Katona Jenő mutatkozott be, 1933-ban a Szamosmente c. helyi lap (1931-33) estjén a szomszédos Alsókosályon élő Bartalis János társaságában Ligeti Ernő, Walter Gyula lépett fel, s a helyiek közül a költészetével már feltűnő Varró Dezső. Az ugyancsak itt megjelenő (1934-38) rendszeres irodalmi rovatába bevonta a szamosújvári írókat s Szolnok-Doboka már ismert íróit is; munkatársai közt volt Bárd Oszkár, Flórián Tibor, Huber Győző, Parádi Ferenc, Szopos Sándor, Varró Dezső, majd bővült a lap írógárdája, s 1935-ben Fekete Lajos, Erdélyi Ágnes, , Hegyi Mózes, Salgó Olga verseit is közre adták. Az említett két helyi lapon kívül 1918 és 1940 között még 12 hetilap és folyóirat jelent itt meg, többnyire rövid ideig, s a város 6 nyomdája közül egyedül a Medgyesi Lajos Könyvnyomdában 16 mű jelent meg. Közöl már a Désen lakó Daday Loránd is, több ízben Reményik Sándor tart itt "zenés irodalmi est"-et. 1937-ben Sztojka László kezdeményezésére a táj íróit és művészeit mutatja be a Kis-Szamosvölgyi Album. A második világháború alatt Móricz Zsigmond, majd Féja Géza és Sinka István látogatott Désre, erre az időre esik az EME tudományos vándorgyűlése (1942) és az EMGE kiállításokkal egybekötött 99. közgyűlése (1944). A második világháború után klasszikus és népi írók, kommunista szerzők drámáival jelentkezett a megújhodott műkedvelő gárda, újra meg újra kiváltva az országos sajtó elismerését művészeti teljesítményeivel. A dési színjátszás történetét Enyedi Sándor dolgozta fel tanársága idején. A városhoz kötődött Daday Loránd és Varró Dezső írói működésének teljessé válása. (hu)
|
