| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az 1898-ban lecsapolt, mintegy 350–400 km² felszínű Ecsedi-láp (Lacus Etsediensis) a Nyírség és Szatmári-síkság határán feküdt, a mai Nagyecsed közelében. Az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt. A kétharmad Balaton nagyságú lápot a bele torkolló Kraszna, valamint a Szamos árvizei táplálták. A láp területe nem volt teljesen sík, a vízből itt-ott kiálló lápi szigetek tették változatossá. A történelem során a szigetekre épült Sárvár és később az ecsedi vár erősségét főként az áthatolhatatlan mocsárvilág jelentette. Az 1863. évi szárazság miatt az Ecsedi-láp két részre, a déli Nagy-Lápra és az északi Kis-Lápra szakadt ketté. 1889 augusztusában megalakult az "Ecsedi láp-lecsapoló és Szamos balparti árvíz-levezető és belvíz-szabályozó társulat" gróf Károlyi Tibor elnökletével és több vízmérnök közreműködésével a Krasznának Nagymajténytól Vásárosnaményig 66,45 km hosszú új medret ástak. Ez az óriási lápot megszabadította a vizétől és talaját lápi tőzeges földdé alakította. 1900-ban már megindulhatott a mezőgazdasági termelés a területen. (hu)
- Az 1898-ban lecsapolt, mintegy 350–400 km² felszínű Ecsedi-láp (Lacus Etsediensis) a Nyírség és Szatmári-síkság határán feküdt, a mai Nagyecsed közelében. Az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt. A kétharmad Balaton nagyságú lápot a bele torkolló Kraszna, valamint a Szamos árvizei táplálták. A láp területe nem volt teljesen sík, a vízből itt-ott kiálló lápi szigetek tették változatossá. A történelem során a szigetekre épült Sárvár és később az ecsedi vár erősségét főként az áthatolhatatlan mocsárvilág jelentette. Az 1863. évi szárazság miatt az Ecsedi-láp két részre, a déli Nagy-Lápra és az északi Kis-Lápra szakadt ketté. 1889 augusztusában megalakult az "Ecsedi láp-lecsapoló és Szamos balparti árvíz-levezető és belvíz-szabályozó társulat" gróf Károlyi Tibor elnökletével és több vízmérnök közreműködésével a Krasznának Nagymajténytól Vásárosnaményig 66,45 km hosszú új medret ástak. Ez az óriási lápot megszabadította a vizétől és talaját lápi tőzeges földdé alakította. 1900-ban már megindulhatott a mezőgazdasági termelés a területen. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 30394 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:cím
|
- Mátészalka története (hu)
- Mátészalka története (hu)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- Mátészalka természeti földrajza (hu)
- Mátészalka természeti földrajza (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Boros László (hu)
- Boros László (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Debrecen (hu)
- Debrecen (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Ethnica (hu)
- Ethnica (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Ujváry Zoltán (hu)
- Ujváry Zoltán (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Ecsedi-láp (hu)
- Ecsedi-láp (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:résztájegységek
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
