| dbo:abstract
|
- Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség Å‘si birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevÅ‘ lápból kiemelkedÅ‘ négy sziget közül a legbeljebb levÅ‘ harmadik szigeten épült fel. 1317 és 1329 között Ecsedet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Bátori Bereck fiai szerezték meg. A Báthoriak ecsedi ága 1605-ig birtokolta Ecsed falut és a lápra épült várat, ezután a somlyói ág kezébe került Az ecsedi uradalom és vele a vár a somlyói ág Báthory Gábor 1613-ban bekövetkezett halálával, visszaszállt a királyra, aki Bethlen Gábornak adományozta, majd Bethlen István fejedelem, végül I. Rákóczi György tulajdonába került, aki 1676-ban átengedte menyének, Báthory Zsófiának, illetve unokájának, I. Rákóczi Ferencnek. Az ecsedi vár ekkoriban egyike volt a legjobban felszerelt magyar váraknak, amelynek 1619-ben készült leltárából tudjuk, hogy a különbözÅ‘ bástyákon 30 nagyobb löveg vagy ágyú, tarack és mozsár ágyú állt a hozzá való 7000 golyóval, továbbá 318 várpuska 35,000 golyóval és 223 mázsa lÅ‘por. Báthory Zsófia 1680-ban bekövetkezett halála után a két Rákóczi árvára, Ferencre és Juliannára maradt a nagy vagyon, amit 1681-ben már Thököly Imre Ãratott össze, s az örökösök csak nagykorúságukkal jutottak birtokon belülre. II. Rákóczi Ferenc az elavult szatmári várak helyett, Ecseden kÃvánt egy modernizált erÅ‘dÃtményt létrehozni és fenntartani. 1711. február 16-án azonban a bevehetetlennek tartott vár a császáriak kezére került. A Rákóczi-szabadságharc leverése után pedig 1718-ban az ecsedi vár védműveit, más magyar várakkal együtt, Lipót császár parancsára felrobbantották, nehogy a további kuruc felkelések bázisává válhasson. Várkonyi Gábor történész szerint csak egy óra maradt meg a vár felszerelésébÅ‘l, egy kÅ‘maradványt vésett cÃmerrel pedig egy környékbeli ház falában találtak meg a kutatók a 20. században. A nagyszerű lápi vár maradványait és köveit a környezÅ‘ falvak házaiba, útjaiba, mezÅ‘gazdasági épületeibe épÃtették be és mára már nyoma sem maradt. (hu)
- Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség Å‘si birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevÅ‘ lápból kiemelkedÅ‘ négy sziget közül a legbeljebb levÅ‘ harmadik szigeten épült fel. 1317 és 1329 között Ecsedet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Bátori Bereck fiai szerezték meg. A Báthoriak ecsedi ága 1605-ig birtokolta Ecsed falut és a lápra épült várat, ezután a somlyói ág kezébe került Az ecsedi uradalom és vele a vár a somlyói ág Báthory Gábor 1613-ban bekövetkezett halálával, visszaszállt a királyra, aki Bethlen Gábornak adományozta, majd Bethlen István fejedelem, végül I. Rákóczi György tulajdonába került, aki 1676-ban átengedte menyének, Báthory Zsófiának, illetve unokájának, I. Rákóczi Ferencnek. Az ecsedi vár ekkoriban egyike volt a legjobban felszerelt magyar váraknak, amelynek 1619-ben készült leltárából tudjuk, hogy a különbözÅ‘ bástyákon 30 nagyobb löveg vagy ágyú, tarack és mozsár ágyú állt a hozzá való 7000 golyóval, továbbá 318 várpuska 35,000 golyóval és 223 mázsa lÅ‘por. Báthory Zsófia 1680-ban bekövetkezett halála után a két Rákóczi árvára, Ferencre és Juliannára maradt a nagy vagyon, amit 1681-ben már Thököly Imre Ãratott össze, s az örökösök csak nagykorúságukkal jutottak birtokon belülre. II. Rákóczi Ferenc az elavult szatmári várak helyett, Ecseden kÃvánt egy modernizált erÅ‘dÃtményt létrehozni és fenntartani. 1711. február 16-án azonban a bevehetetlennek tartott vár a császáriak kezére került. A Rákóczi-szabadságharc leverése után pedig 1718-ban az ecsedi vár védműveit, más magyar várakkal együtt, Lipót császár parancsára felrobbantották, nehogy a további kuruc felkelések bázisává válhasson. Várkonyi Gábor történész szerint csak egy óra maradt meg a vár felszerelésébÅ‘l, egy kÅ‘maradványt vésett cÃmerrel pedig egy környékbeli ház falában találtak meg a kutatók a 20. században. A nagyszerű lápi vár maradványait és köveit a környezÅ‘ falvak házaiba, útjaiba, mezÅ‘gazdasági épületeibe épÃtették be és mára már nyoma sem maradt. (hu)
|
