| dbo:abstract
|
- Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel. 1317 és 1329 között Ecsedet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Bátori Bereck fiai szerezték meg. A Báthoriak ecsedi ága 1605-ig birtokolta Ecsed falut és a lápra épült várat, ezután a somlyói ág kezébe került Az ecsedi uradalom és vele a vár a somlyói ág Báthory Gábor 1613-ban bekövetkezett halálával, visszaszállt a királyra, aki Bethlen Gábornak adományozta, majd Bethlen István fejedelem, végül I. Rákóczi György tulajdonába került, aki 1676-ban átengedte menyének, Báthory Zsófiának, illetve unokájának, I. Rákóczi Ferencnek. Az ecsedi vár ekkoriban egyike volt a legjobban felszerelt magyar váraknak, amelynek 1619-ben készült leltárából tudjuk, hogy a különböző bástyákon 30 nagyobb löveg vagy ágyú, tarack és mozsár ágyú állt a hozzá való 7000 golyóval, továbbá 318 várpuska 35,000 golyóval és 223 mázsa lőpor. Báthory Zsófia 1680-ban bekövetkezett halála után a két Rákóczi árvára, Ferencre és Juliannára maradt a nagy vagyon, amit 1681-ben már Thököly Imre íratott össze, s az örökösök csak nagykorúságukkal jutottak birtokon belülre. II. Rákóczi Ferenc az elavult szatmári várak helyett, Ecseden kívánt egy modernizált erődítményt létrehozni és fenntartani. 1711. február 16-án azonban a bevehetetlennek tartott vár a császáriak kezére került. A Rákóczi-szabadságharc leverése után pedig 1718-ban az ecsedi vár védműveit, más magyar várakkal együtt, Lipót császár parancsára felrobbantották, nehogy a további kuruc felkelések bázisává válhasson. Várkonyi Gábor történész szerint csak egy óra maradt meg a vár felszereléséből, egy kőmaradványt vésett címerrel pedig egy környékbeli ház falában találtak meg a kutatók a 20. században. A nagyszerű lápi vár maradványait és köveit a környező falvak házaiba, útjaiba, mezőgazdasági épületeibe építették be és mára már nyoma sem maradt. (hu)
- Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel. 1317 és 1329 között Ecsedet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Bátori Bereck fiai szerezték meg. A Báthoriak ecsedi ága 1605-ig birtokolta Ecsed falut és a lápra épült várat, ezután a somlyói ág kezébe került Az ecsedi uradalom és vele a vár a somlyói ág Báthory Gábor 1613-ban bekövetkezett halálával, visszaszállt a királyra, aki Bethlen Gábornak adományozta, majd Bethlen István fejedelem, végül I. Rákóczi György tulajdonába került, aki 1676-ban átengedte menyének, Báthory Zsófiának, illetve unokájának, I. Rákóczi Ferencnek. Az ecsedi vár ekkoriban egyike volt a legjobban felszerelt magyar váraknak, amelynek 1619-ben készült leltárából tudjuk, hogy a különböző bástyákon 30 nagyobb löveg vagy ágyú, tarack és mozsár ágyú állt a hozzá való 7000 golyóval, továbbá 318 várpuska 35,000 golyóval és 223 mázsa lőpor. Báthory Zsófia 1680-ban bekövetkezett halála után a két Rákóczi árvára, Ferencre és Juliannára maradt a nagy vagyon, amit 1681-ben már Thököly Imre íratott össze, s az örökösök csak nagykorúságukkal jutottak birtokon belülre. II. Rákóczi Ferenc az elavult szatmári várak helyett, Ecseden kívánt egy modernizált erődítményt létrehozni és fenntartani. 1711. február 16-án azonban a bevehetetlennek tartott vár a császáriak kezére került. A Rákóczi-szabadságharc leverése után pedig 1718-ban az ecsedi vár védműveit, más magyar várakkal együtt, Lipót császár parancsára felrobbantották, nehogy a további kuruc felkelések bázisává válhasson. Várkonyi Gábor történész szerint csak egy óra maradt meg a vár felszereléséből, egy kőmaradványt vésett címerrel pedig egy környékbeli ház falában találtak meg a kutatók a 20. században. A nagyszerű lápi vár maradványait és köveit a környező falvak házaiba, útjaiba, mezőgazdasági épületeibe építették be és mára már nyoma sem maradt. (hu)
|
