| dbo:abstract
|
- Edward Herbert angol filozófus, a deizmus megalapítója. Oxfordban végezte tanulmányait, majd kalandokban bővelkedő utazásokat tett Franciaországban, Flandriában, a Német-római Birodalomban, Svájcban, Itáliában. 1616-tól a francia királyi udvarnál követ, 1625-től Írország , 1630-tól angol peer Cherbury báró melléknévvel. Az angol király és a parlament közötti viszály kitörésekor Cherbury a parlament pártjára állt. 1648-ban hunyt el. Politikai működése közben irodalommal is foglalkozott. Fő műve a De veritate prout distinguitur a revelatione, a verosimili, a possibili et a falso (Párizs, 1624). Később ezt a művét folytatta tulajdonképpen a De causa errorum gione gentilium, errorumque apud eos causisban (1645). Cherbury a közös, természeti vallás igazságait keresi, és a következő öt tételt állapítja meg ilyeneknek:
* 1) egyetlen legfőbb lény létezik;
* 2) ezt a lény tisztelni köteles az emberiség;
* 3) az erényesség és a jámborság az Istentisztelet legfontosabb része;
* 4) az előzőekben való vétkezést megbánás kövesse;
* 5) Isten igazságossága és jósága miatt a bűn büntetést, az erény jutalmazást von maga után mind ebben, mind a földöntúli életben. Cherbury tehát a vallást az származtatja, rendszere vallási racionalizmusnak is nevezhető. Őt tartják az angol deizmus megalapítójának, követői John Toland, , és voltak. (hu)
- Edward Herbert angol filozófus, a deizmus megalapítója. Oxfordban végezte tanulmányait, majd kalandokban bővelkedő utazásokat tett Franciaországban, Flandriában, a Német-római Birodalomban, Svájcban, Itáliában. 1616-tól a francia királyi udvarnál követ, 1625-től Írország , 1630-tól angol peer Cherbury báró melléknévvel. Az angol király és a parlament közötti viszály kitörésekor Cherbury a parlament pártjára állt. 1648-ban hunyt el. Politikai működése közben irodalommal is foglalkozott. Fő műve a De veritate prout distinguitur a revelatione, a verosimili, a possibili et a falso (Párizs, 1624). Később ezt a művét folytatta tulajdonképpen a De causa errorum gione gentilium, errorumque apud eos causisban (1645). Cherbury a közös, természeti vallás igazságait keresi, és a következő öt tételt állapítja meg ilyeneknek:
* 1) egyetlen legfőbb lény létezik;
* 2) ezt a lény tisztelni köteles az emberiség;
* 3) az erényesség és a jámborság az Istentisztelet legfontosabb része;
* 4) az előzőekben való vétkezést megbánás kövesse;
* 5) Isten igazságossága és jósága miatt a bűn büntetést, az erény jutalmazást von maga után mind ebben, mind a földöntúli életben. Cherbury tehát a vallást az származtatja, rendszere vallási racionalizmusnak is nevezhető. Őt tartják az angol deizmus megalapítójának, követői John Toland, , és voltak. (hu)
|
