Property Value
dbo:abstract
  • Az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer a Heves megye keleti részének és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati, délnyugati részének felszíni vizeit összegyűjtő három jelentősebb vízfolyás által, patakokkal és kisebb vízfolyásokkal sűrűn átszőtt területet foglalja magában. A terület érinti a Bükk-vidék központi részét és a körülötte elhelyezkedő és egyben hozzá kapcsolódó a Heves–Borsodi-dombság és az Egri-Bükkalja, valamint az Alföld északi peremvidékét alkotó Hevesi-sík és a Borsodi-Mezőség vidékeit. A területen futó három főbb vízfolyás az Eger-patak (hossza 87 km, vízgyűjtője 1379 km2, közepes vízhozama 3,24 m3/s), amely Heves megye északi és keleti részének vizeit gyűjti össze, a Laskó-patak (hossza 74 km, vízgyűjtője 368 km2, közepes vízhozama 0,55 m3/s), amely Heves megye keleti középső dombvidékének és a Poroszlótól északnyugatra eső síkvidéknek felszíni vizeivel gazdagodva éri el a Tiszát, valamint a Csincse-patak (hossza 48 km, vízgyűjtője 430 km2, közepes vízhozama 1,85 m3/s), amely Borsod megye nyugati középső vidékeiről, valamint a megye délnyugati részéről gyűjti össze a felszíni vizeket. A vízrendszer két megyét (Heves és Borsod megyék), három járást (Egri járás, Füzesabonyi járás és Mezőkövesdi járás) érint. A területen összesen öt város (Eger, Mezőkövesd, Füzesabony, Bélapátfalva, Mezőkeresztes és ötvennégy település található. A vízrendszer területét összesen mintegy 163200 fő mondhatja otthonának is egyben. Összességében véve az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer fő vízfolyásai útjuk során közvetlenül és kiterjedt vízgyűjtő területük által közvetett módon magába gyűjtik 29 Heves megyei (Bátor, Bekölce, Bükkszentmárton, Mikófalva, Balaton, Demjén, Kerecsend, Mónosbél, Bélapátfalva, Szarvaskő, Felsőtárkány, Eger, Egerbocs, Egerbakta, Egerszalók, Ostoros, Novaj, Noszvaj, Andornaktálya, Nagytálya, Maklár, Szihalom, Füzesabony, Mezőtárkány, Mezőszemere, Egerfarmos, Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud), illetve 25 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település (Egerlövő, Bogács, Répáshuta, Szomolya, Mezőkövesd, Csincse, Borsodgeszt, Bükkzsérc, Sály, Kács, Négyes, Borsodivánka, Harsány, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Cserépfalu, Cserépváralja, Bükkábrány, Szentistván, Tibolddaróc, Tard, Kisgyőr, Gelej, Mezőnagymihály, Vatta) felszíni vizeit. (hu)
  • Az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer a Heves megye keleti részének és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati, délnyugati részének felszíni vizeit összegyűjtő három jelentősebb vízfolyás által, patakokkal és kisebb vízfolyásokkal sűrűn átszőtt területet foglalja magában. A terület érinti a Bükk-vidék központi részét és a körülötte elhelyezkedő és egyben hozzá kapcsolódó a Heves–Borsodi-dombság és az Egri-Bükkalja, valamint az Alföld északi peremvidékét alkotó Hevesi-sík és a Borsodi-Mezőség vidékeit. A területen futó három főbb vízfolyás az Eger-patak (hossza 87 km, vízgyűjtője 1379 km2, közepes vízhozama 3,24 m3/s), amely Heves megye északi és keleti részének vizeit gyűjti össze, a Laskó-patak (hossza 74 km, vízgyűjtője 368 km2, közepes vízhozama 0,55 m3/s), amely Heves megye keleti középső dombvidékének és a Poroszlótól északnyugatra eső síkvidéknek felszíni vizeivel gazdagodva éri el a Tiszát, valamint a Csincse-patak (hossza 48 km, vízgyűjtője 430 km2, közepes vízhozama 1,85 m3/s), amely Borsod megye nyugati középső vidékeiről, valamint a megye délnyugati részéről gyűjti össze a felszíni vizeket. A vízrendszer két megyét (Heves és Borsod megyék), három járást (Egri járás, Füzesabonyi járás és Mezőkövesdi járás) érint. A területen összesen öt város (Eger, Mezőkövesd, Füzesabony, Bélapátfalva, Mezőkeresztes és ötvennégy település található. A vízrendszer területét összesen mintegy 163200 fő mondhatja otthonának is egyben. Összességében véve az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer fő vízfolyásai útjuk során közvetlenül és kiterjedt vízgyűjtő területük által közvetett módon magába gyűjtik 29 Heves megyei (Bátor, Bekölce, Bükkszentmárton, Mikófalva, Balaton, Demjén, Kerecsend, Mónosbél, Bélapátfalva, Szarvaskő, Felsőtárkány, Eger, Egerbocs, Egerbakta, Egerszalók, Ostoros, Novaj, Noszvaj, Andornaktálya, Nagytálya, Maklár, Szihalom, Füzesabony, Mezőtárkány, Mezőszemere, Egerfarmos, Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud), illetve 25 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település (Egerlövő, Bogács, Répáshuta, Szomolya, Mezőkövesd, Csincse, Borsodgeszt, Bükkzsérc, Sály, Kács, Négyes, Borsodivánka, Harsány, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Cserépfalu, Cserépváralja, Bükkábrány, Szentistván, Tibolddaróc, Tard, Kisgyőr, Gelej, Mezőnagymihály, Vatta) felszíni vizeit. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1050685 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 8868 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23405472 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer (hu)
  • Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of